Béres Mária: Diaria Itiuerum Pauli Kitaibeli (Bp., 1945) – Kitaibel Pál botanikai útinaplójából (1798) (2008) / 1005-2008

- 1. U: IfGJtf!a vallásról , megfigyelte a talaj minőségét , müvelhetőségét , a mezőgazdasági termelést , s jelentős a néprajzi feljegyzések száma is. Ezeket a jegyzeteket a döcögős kocsiúton ceruzával irta , sa az igy készült nagytömegű,£k£k kÉzixxixkájucax igen nehezen olvasható kézirat képezi értékes szellemi hagyatékát. Munkáját rendszerezni , az adatokat feldolgozni már nem volt ideja. Pő müvének a " Desoriptiones et Icones plantarum rafcLozmm Hungáriáé "-nak - Wald3tein gróf anyagi támogatásával - csak 3 kötete készült el • Az útinapló Gombocz Endre munkája nyomán jelent meg 1945-ben Budapesten, az eredeti régies német nyelven , ill. helyenként latin nyelvű betoldásokkal. Magyar nyelven csak naplótöredékek láttak napvilágot , annak ellenére , hogy természettudományos és történeti- néprajzi értékei miatt az egész napló megérdemelné a közzétételt. Kitaibel 1798. április 27-én indul el Pestről nagyváradi utjáira / ITER MAGROVAKADIEKSE -1790/. Ennek az útnak a végső cálja a Nagyvárad alatti PUspökfürdő és Félixfürdő vizeinek tanulmányozása volt. Az Alföldön át utazik ,s a második napon készült feljegyzései a Szolnok -Püspökladány között megfigyelteket tartalmazza."

1' A hotanikai leírásokon tul, a kor gazdálkodási viszonyairól , a földmüvelésről is ir. Leirja a "déli - bábá" -t ,amit vizi jelenségként értelmez t emlitést tesz a kunhalmokról , amelyeknek egy része ma már védett , hiszen még foltokban őrzik az ősi gyepvegetációt. Megfigyelhette a szabályozások előtti vizivilágot ie , ás ezek leirásá&ea már a növénytársulások felismeréséig is eljutott. A naplónak ezt e részletét fordítottam le és ajánlom most az olvasó figyelmébe.