Béres Mária: Diaria Itiuerum Pauli Kitaibeli (Bp., 1945) – Kitaibel Pál botanikai útinaplójából (1798) (2008) / 1005-2008
kJ.: 16 - <m A XVIII. századra a növényvilágról olyan hatalmas ismeretanyag halmozódott fel , hogy szükségessé vált ezek pontosítása , a növények rendszerezése. Korszakalkotó munkát végzett ezen a területen a nagy svéd botanikus Carl Linné /17o7-1779/» Müvei nyomán /Systema Haturae 1735 , Species Plantarum 1753/ kezdődött meg világszerte a fló#akutatás és randszerezés. £ könyvek megjelenésének idején hazánkban még nem folytattak természettudor s mányos kutatásokat. A nagyszombati egyetem orvosi fakultásának felállításáig /17o9/ csak azok a magyar diákok hallottak Linné reformjáról , akik eljutottak a nyugati egyetemekre. Nem csoda tehát , ha a magyar flórakutatás eleinte teljesen az egyetem orvosi fakultásához kapcsolódott^ Ez idők legkiemelkedőbb botanikusa Kitaibel Pál /1757 -1817/ is először orvosi diplomát szerzett , majd > botanikával ke&dett el foglalkozni. Rövid idő elteltével a pesti egyetem botanika professzora és a Botanikus Kert igazgatója lett. Tudományos tevékenységének elsődleges célja azonban a magyar flóra kutatása volt. Az első olyan tudós , aki terepi munkát végzett t az élőhelyén kutatta fel, figyelte meg és irta le a növényeket. Tervének gyakorlati megvalósításához igy utaznia kellett , ehhez.azonban jelentős pénzösszegekre volt szüksége. Tanári fizetéséből csak a költségek töre dékét fedezhette . Törekvéseinek megvalósítása igy egyre nagyobb terhet jelentett számára , a magyar nemesség körében azonban nem talált pártfogóra • k nemesség gondolkodását érzékelteti a tudománypártoló főúr i Waldstein Ádám gróf 1 Kitaibel Pálhoz irott levelőnek részlete /18o2/. "Egy tudós társaság felállításának terve nagyon szép és nekem is régi őszinte kívánságom ••• Egy olyan országban , ahol a nemesség más üdvözítő igét, mint birka , buza és roboir , nem ismer - a lehetetlenségek közé tartozik az ilyen terv megvalósítása. Én itt Bécsben több magyar gavallérral beszéltem a dologról , akik a vállalkozást nagyon szépnek találták, amikor azonban a hozzájárulás költségeit ellbök tártam , kinevettek. Ugyan mi hasznunk volna belőle felelték • Az ugyan minket semmire meg nem tanítana , egy ostoba paraszt praktikus ökonomi^ga sokkal többat ér , mint az a sok sületlenség , amit a tudósok összeirtak . -Maradjatok magatoknak - gondoltam magamban Végül Waldstein gróf anyagi támogatásával kerülhetett sof Kitaibel utazásaira , amelynek során - Erdély kivételével - több alkalommal bejárta az akkori Magyarország területét • A XVIII. század végi kedvezőtlen útviszonyok ellenére kocsin , lovon sés gyalogosan több mint 2o ooo km-t tett meg , és kb. 125o napot töltött gyűjtőúton • Útjairól naplót vezetett , melyben megfigyeléseit rögzitette. Nem csak botanikus volt , hanem kora kiemelkedő polihisztora is . Igy a botanikai megfigyelésein tul - amelyek naplóinak magvát adják - számos információt kapunk az adott kor települési viszonyairól , a népességsuámról,
