Várhelyiné Dr. Zsuga Katalin – Dr. Teszárné Nagy Mariann: Zooplankton-vizsgálatok a Tisza vízgyűjtő területén (2008) / 1000-2008
fO- '- AOOr- 8 A. VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK A Tisza zooplanktonjának alakulását, egyéb ökológiai tényezők mellett nagymértékben befolyásolják a hidrográfiai, hőmérsékleti, áradási viszonyok, a viz sebessége, a lebegtetett hordalék mennyisége. 4.1. Rotatoria 4.1.1. Mennyiségi viszonyok: 1988. februárjában kisebb árhullám vonult le a Tiszán. Ez, valamint az alacsony hőmérsékleti érték nem kedvezett a zooplankton szervezeteknek, ebben az időszakban az egész magyarországi szakaszon alacsony Rotatoria egyedszám alakult ki (2.ábra). A nyári kisvizes időszakban, alacsony vizállás, kedvező hőmérsékleti viszonyok mellett már több szakasz különithető el a Tiszá n a kerekesférgek mennyisége szerint. Tiszabecsnél és Záhonynál kevés az egyedszám, amelynek fő oka a folyó gyors vizmozgása, hordalékossága. Tiszalöknél duzzasztás hatására a Rotatoria egyedszám megnő, a viz lelassulása kedvező feltételeket biztosit a Rotatoriák jelenlétének, sőt szaporodásának. Polgárnál az egyedszám az előző szakaszhoz viszonyítva kisebb. Ennek oka egyrészt a vizsebesség változása a duzzasztott szakaszhoz képest, másrészt a betorkolló Sajó szennyezett vizminősége. Kiskörénél a tározó hatása szintén megfigyelhető az egyedszám alakulásában. A tiszaugi és tápéi szelvényben közepes Rotatoria mennyiség volt mérhető juliusi maximum értékkel. Az egész magyarországi Tisza szakaszon a legnagyobb Rotatoria egyedszám mennyiséget Tiszaszigetnél mértünk, amely figyelembe véve a fajösszetételt, egyértelműen a Maros hatásának tudható be. A jobb oldali mellékfolyó k közül a Bodrog , a Bódv a és a Herná d egész évben alacsony egyedszámúak voltak, általában sok hordalékot tartalmaztak, amely nem kedvezett a Rotatoriák számára.
