Nagy Attila: Kerekesféreg-vizsgálatok a Malom-zugi Holt-Zagyván (2008) / 0992-2008

- 5 4. Anyag és módszer A mintavételeket - 1986 januárjától-decemberéig - rendszeresen, előre kitűzött időpontokban végeztem. Minden hónapban minimum egy mintavétel történt, a holtág egy meghatározott pontján. A legalkalmasabb helyet, a szivattyúállástól kb. 7oo-8oo m-re találtam /6. ábra/. A vizsgálat elsősorban a pellagikus fajokra irányult, ezért a mintavételi halyet ugy választottam meg, hogy ott minél nagyobb legyen a nyilt vizfelület. 4.1. Mintavétel A vizsgálat elsősorban minőségi /kvalitativ/ jellegű volt és csak másodsorban végeztem mennyiségi /kvantitativ/ vizsgálatot. Ezen kivül a pellagikus fajok, illetve ezek között is a domináns fajok fekutatása volt a cél. Ezért ehez idomuló mintavételi eljátást kellett alkalmaznom, ami a következő volt: 4.1.1. Kvalitativ_mintavétel A nyilt vizet 45>W-as planktonhálóval mintáztam, a nyilt vizén való többszöri áthúzással. Ezt két részletben végeztem el: az egyik szüredéket a helyszinen tartósitottam, a másikat 2oo cm -es sötét üvegben 2/3 részig eredeti vizzel feltöltve szállitottam /"él ő minta"/. 4.1.2. Kvantitativ_mintávétel 3 A pellagiális zónából lo dm -es mintavevő vödörrel meritettem mintát. A meritett vizet /ennek mennyisége 5-6o dm^ között változott az állománysürüségtől függően/ 45/-os planktonhálón tömöritettem. Majd az igy kapott mintát gyüjtőüvegekbe töltve a helyszinen rögzitettem. A fixálást 3o& formaiingőzt tartalmazó formaldehidoldattal végeztem, 4Á> -os végkoncentrációig való adagolással. 4.2. Feldolgozás A gyűjtött minta feldolgozását mindig a határozással kezdtem, majd ezt követte a számlálás /kvantitativ vizsgálat esetén/. A határozást mindig "élő minta" tanulmányozásával kezdtem. Az élő kerekesférgek igen gyors mozgású állatok^ ezért közvetlenül rosszul vizsgálhatók.