Nagy Attila: Kerekesféreg-vizsgálatok a Malom-zugi Holt-Zagyván (2008) / 0992-2008
- 9 Vizsgálai eredményeimet röviden összesítve, a következőket állapítottam meg: Hazánkban előforduló, mintegy 600 kerekesféreg-faj közül, a Malom-zugi Holt-Zagyván 34 nyíltvízi fajt találtam meg. Igazán planktonikus 14 faj, ebből 4 domináns, 2o faj pedig planktonvendég. A vizsgálat ideje alatt, az általam megválasztott vizsgálati pontban, a plantonikus életmódot folytató fajok 41,2%-át az euplanktonikus, 58,8%-át a tichoplanktonikus elemek alkották. Vizsgálati eredményeim ezen részéből azt a megállapítást vonhatom le, hogy a nyiltvizben élő és ott szaporodó fajok kisebb számban fordulnak elő, de egyedszámuk annál nagyobb. Azok a fajok, amelyek esetleg élőbevonatról szakadtak le vagy a fenékről keveredtek fel és a nyiltvizbe sodródtak, tehát nem egész életpályáj ukat töltik a planktonban, azok nagyobb fajszámmal, viszont kisebb egyedszámban fordultak elő. A viz kémiai összetétele, sótartalma, oldott oxigéntartalma, hidrogénion-koncentrációja iránt igen érzékenyek. A holtág nyiltvizében minél szélsőségesebb életviszonyok uralkodtak, annál keveaebb volt a hozzájuk alkalmazkodott fajok száma, de annálnagyobb az egyedek mennyisége. A víz hőmérséklete és oldott sótartalma fontos ökológiai tényezőnek bizonyult. A legtöbb faj szaporodási maximumának kialakulását bafolyásolta a hőmérséklet. Voltak fajok, melyeknek hőmérsékleti tűréshatára nagynak, másoké kicsinek bizonyult. Hideg sztenoterm faj pl: Notholca acuminata, meleg sztenoterm fajok pl: Anuraeopsis fissá, Lecane bulla. Néhány Keratella faj egész évben megtalálható volt a planktonban. Az egyedszámok változására erős htással volt a sókoncentráció-változás. A 2. ábráról leolvasható, hogy a nyári párolgásból adódó év végi betöményülést egy tavaszi felhígulás követ, amit a jégpáncél és az azt borító hó tavaszi elolvadása s a márciusi élő Zagyva bevezetése okoz. Mindez lehetővé tette, hogy a kevésbé sótürő fajok is megjelenjenek, s valamennyi faj nagy egyedszámmal forduljon elő. Ezen élőlények- és fiziológiájuk ismerete feltétlenül szükséges a korszerű tudományos vizminőségvédelemben. Elszaporodásukból, számcsökkenésükből következtetni lehet a vizi élőhelyen bekövetkezett vízminőségi változásokra.
