Kalivoda Béla: A baglyok szerepe a biológiai növényvédelemben (2008) / 0991-2008

- 8 m WKKtor ^ 4. Anyag és módszer A baglyok mezőgazdasági szerepének megismeréséhez a táplálékválasztásuk meghatározása és az ide tartozó fajok mezőgazdasági szemponthói történő megítélése az első feladat. Hazánkban eddig 12 bagolyfaj került elő /Keve,1984; Bankovics,1986/. Ezek közül a hóbagoly /Fyctea scandiaca/, a karvalybagoly /Surnia ulula/, a gatyáskuvik /Aegolius funereus/ és a "törpekuvik /Glaucidium passerinum/. csak alkalmilag jelenik meg Magyarországon /Haraszthy,1988/. A réti fülesbagoly /Asio flammeus/ az ország glaciális reliktum területein alkalmilag fészkel /Kabáczy,1930, 1934; Schenk,1934; Somfai — Szijj,1955; Schmidt,1960/, de elsősorban, mint téli vendég mutatkozik, egyes években invázió szerűen /Breuer, 1928; Schmidt,1960/. Ilyenkor mezőgazdasági jelentősége is megnő az ismert táplálékminták alapján /0reschik,1911; Andrési - Sódor,1982/. Az uráli bagoly /Strix uralensis/ régebben alkalmi kóborlóként jelentkezett, az 1980-as évektől azonban, már mint fészkelő faj ismert az Északi-középhegységből /Jánossy — Haraszthy,1984; Haraszthy,1984/. A füleskuvik /otus scops/ és az uhu /Bubo bubo/ szórványos, vagy ritka fészkelő /Schmidt in Haraszthy,1984/. így mezőgazdasági jelentőségük gyakorlatilag elhanyagolható. A további négy faj viszonylag gyakori és az egész ország területén előfordul /Schmidt in Haraszthy,1984; Kalotás,1987/. Ezek a gyöngybagoly /Tyto alba/, a kuvik /Athene noctua/, a macskabagoly /Strix aluco/ és az erdei fülesbagoly /Asio otus/. A vizsgálatok elvégzéséhez a gyöngybagolyra esett a választás, mert viszonylag könnyen, a megkívánt időben és mennyiségben, azonos területről származó mintákat, un. köpeteket szolgáltat. Ezen túlmenően ez a faj hazánkban táp-