Kalivoda Béla: A baglyok szerepe a biológiai növényvédelemben (2008) / 0991-2008

- 6 3. Irodalmi áttekintés A madarak táplálkozásának kérdései igen régóta foglalkoztatják a kutatókat, a válaszadás azonban nem is egyszerő, mert közvetlen megfigyeléssel csak nagyon kevés információ gyűjthető. Ezért aztán különböző módszereket kellet kidolgozni /Szijj,1952; Sasvári,1986/ a nagyobb mennyiségű minta nyerése érdekében. Különösen akkor vált a kérdés jelentőssé, amikor a madarak hasznosságának, illetve kárának kérdése kiemelkedő szerepűvé emelkedett a kutatások között /Hermán,1908/. A baglyok táplálkozásának vizsgálata speciális eset, mert köpetükben a zsákmányállatok csontjai viszonylag épen megmaradnak, és így táplálkozásuk ez alapján jól vizsgálható. Az első ilyen eredményeket Altum publikálta 1863-ban, éppen a gyöngybagoly /Tyto alba/ táplálékösszetételéről. Ezután sorra jelentek meg ezzel kapcsolatos dolgozatok /Baer - Uttendörfer,1897; Geyr,1904,1906/, elsősorban német szerzőktől, de hamarosan magyar eredmények is mutatkoztak /Greshik,1911,1924/. A kutatások a harmincas években kaptak újabb lendületet, amikortól a szerzők a kapott eredmények tágabb értelmezésére, szélesebb körű felhasználására törekedtek. A bagolyköpetek nyújtotta nagy minták lehetőséget adtak kisemlősfaunisztikai vizsgálatok végzésére /Lange,1948; Schneider, 1954; Kahmann - Altner,1956; Buhalczyk,1958; Kretzoi,1963; Fiethammer,1971; Asselberg,1971; Herrera,1973/, valamint szisztematikai kérdések tisztázására /Jánossy — Schmidt,1960; Jánossy,1964; Palotás,1967; Rothkopf,1970/. Külön tanulmányok születtek egy-egy speciális zsákmány csoport kérdésében /Wárz,1958; Schmidt,1968; Schmidt,1971b; Schmidt,1974a; Mikkola,1976/. Jelentős számban jelentek meg tanulmányok,