Kalivoda Béla: A baglyok szerepe a biológiai növényvédelemben (2008) / 0991-2008
- 5 2. Témafelvetés és célkitűzések A biológiai védekezés lehetőségei figyelemre méltóak a rágcsálóirtás vonatkozásában is. Hazánk faunájában jelentős számú ragadozó faj él, pl. hüllők, ragadozó emlősök- különösen a menyétfélék-, nappali- és éjjeli ragadozómadarak, amelyek nagy arányban fogyasztanak rágcsálókat. Éppen ezért fontos e fajok trofikus kapcsolatainak feltárása, mert az ilyen ismeretek birtokában felbecsülhetjük felhasználásuk lehetőségét a biológiai védekezésben, illetve a módszer alkalmazhatóságát az integrált növényvédelemben. Munkám során arra a kérdésre kerestem választ, hogy milyen jelentősége lehet a baglyoknak a mezőgazdaságban? Rész letesebben vizsgálva ez a kérdés két fő részre bontható. Egyrészről, hogy a baglyok milyen mértékben képesek a mezőgazdaságban károkat okozó kisemlősök egyedszámának csökkentésére és ezzel mekkora hasznot hajtanak, másrészről, hogy milyen jelentőségük lehet a növényvédelmi előrejelzésben, azaz mennyire mérhető fel segítségükkel a zsákmányállatok populációinak nagysága és változása, s ennek következtében várható kártételüknek változásai. Ezeken túlmenően választ kerestem arra a kérdésre is, hogy mekkora az a szükséges mintaelem-szám, amelynek vizsgálata a megbizható becslések elvégzéséhez szükséges. A feladatok elvégzése közben olyan eredmények is várhatók, amelyek egyéb, pl. módszertani kérdések megválaszolásához is adalékul szolgálhatnak. Az emberi környezet egyre fokozódó terhelése mind sürgetőbbé teszi a környezetkímélő technológiák kifejlesztését és alkalmazását, amelyeknek azonban továbbra is nélkülözhetetlen része az átgondolt, okszerű és gondosan végrehajtott növényvédelem. A témaválasztás aktualitását éppen ez a felismerés adja, csatlakozva egyben az egyetem vadon élő állatok és környezetük kapcsolatának vizsgálatához.
