Kalivoda Béla: A baglyok szerepe a biológiai növényvédelemben (2008) / 0991-2008

- 31 = if^Tf aho

1 C^- — a hasonlóság mértéke af — az "a" mintában található egyedek teljes száma bN — a "b" mintában található egyedek teljes száma jN — a mindkét mintában előforduló fajok kisebbik egyedszámainak összege. Jelen esetben azonban a minta sem tér-, sem időbeli abszolút értékű alapra nem vonatkoztatható, hanem egy gyöngybagoly pár zsákmányszerző területén élő zoocönózis relatív mutatója, így a mintanagyság önkényesen megállapított, s ezért a számitások során való alkalmazása helytelen lenne. Helyette a fajok relativ gyakorisága alkalmazható, ami várhatóan független a minta nagyságától. Amennyiben a mintanagyságot 100 példányra korrigáljuk /százalékos gyakoriság/ a képlet formában adható meg. Ebben az esetben jN a mindkét mintában előforduló fajok kisebbik százalékos gyakoriságainak összege. Értelemszerűen, az egyedszám arányok helyett a tömegarányokat felhasználva Is elvégezhető a számitás. A kapott eredményeket a 7. és 8. táblázatban foglaltam össze és a 7. és 8. ábrán szemléltetem. AZ ábrák érzékletesen világitják meg a táplálék időbeni es térbeli megváltozásait. Látható, hoe-y az azonos területről, de különböző Időpontokból származó minták hasonlósága lényegesen nagyobb, mint bármelyikük hasonlósága a másik texniletről származó mintával. Ugyanakkor a 8. ábra igen érdekes és fontos jelenségre hivja fel a figyelmet. Látható, hogy az azonos területről, egymást követő évekből származó ép CU% 100 + 100 m. 1N azaz Od96=— 100