Kalivoda Béla: A baglyok szerepe a biológiai növényvédelemben (2008) / 0991-2008

- 29 evők 23.61 m%, magevő madarak 10.36 m%/. Megfigyelhető, hogy ez az a három csoport, amely egymást kompenzálva a táplálék döntő hányadát képezi. A legjelentősebb fajok a mezei pocok /Microtus arvalis/ 16.27 nflé-kal, a házi egér /Mus musculus/ 14.20 m9á-kal, az erdei egerek /Apodemus spp./ 13.02 m%-kal, az erdei cickány /Sorex araneus/ 12.43 m%-kal és a magevő madarak /Aves 1./ 10.36 m%-kal. A sokféleség 2.3471 a kiegyenlítettség 0.8667 értékű. Az 1987-es pilisborosjenői anyag feldolgozása során 14 faj /fajcsoport/ 145 egyede került elő /6. táblázat/. A mintából előkerült 2 cserebogár /Melolontha sp./ és 2 madár /Aves/ összesen csak a zsákmány 2.76 db%-át alkotta, a fennmaradó 97.24 db%-ot az emlősök /Mammalia/ tették ki. A rágcsálók /Rodentia/ részaránya igen magas, 78.61 db%. A dominancia-viszonyokat vizsgálva kiemelkedő a mezei pocok /Micro tus arvalis/ 50.34 db%-os aránya. Az ezt követő erdei egerek /Apodemus spp./ 22.06 db%-os arányban szerepelnek. A rovarevők közül az erdei cickány /Sorex araneus/ 8.28 db^-os aránnyal a leggyakoribb. A zsákmány sokfélesége, a minta alapján 1.8038, a kiegyenlítettség értéke pedig 0.6835. A mintában a mezei pocok és az erdei egerek részaránya olyan elsöprően magas, hogy mellettük minden más zsákmánycsoport jelentősége eltörpül. Ezt a tömegarányok szerinti értékelés csak még jobban kiemeli /ez a két zsákmány kategória adja a minta 83.78 m%-át/. A diverzitás-, és kiegyenlítettség értékek: H » 1.4739, J = 0.5585. A kapott eredményeket összevetve arra a kérdésre is választ kaphatunk, hogy milyen mértékű a minták hasonlósága. Az összehasonlításhoz a módosított S#rensen- indexből /Southwood,1984/ indultam ki, amelynek képlete