A kiskörei tározó hatása a környező területek belvízhelyzetére (2008) / 0990-2008

- 6 szivattyútelep. A korábbi gravitációs kivezetési lehetőség a Vizlépcso üzembehelyezésével az öblözet teljes területén megszűnt. A csatornák egy része a korábban a rendszeren átfolyó kisvízfolyások felhagyott medrének nyomvonalát követi. Sok a lefüzodött holtág, amelyek a belvizek időszakos visszatartására is szolgálnak. Az öblözet talaját 30 %-ban termo szik, 23 %-ban nehéz vályog, 9 %-ban agyag, 7-7 %-ban vályog, nehéz agyag, feltételesen termo és terméketlen szik alkotja. Az 1971 és 1984. között az öblözetben a szántóterület aránya nőtt, azt követően azonban jelentós mértékű a csökkenés. Az erdő csökkenést, a művelésből kivett terület növekedését a Vizlépcso okozta. 2.1.5: 24f

=_SulYmos_öblözet_/ig.4_km^/ Főcsatornája

atöbb mint 23 km hosszú Sulymos főcsatorna. Ennek legjelentősebb mellékága a Fehérnádi csatorna. Legmélyebb pontja: 88,50 mBf., a legmagasabb 95 mBf. körüli. A terület átlagosan: 69 cm/km értékkel lejt a Tisza felé. Az öblözetből a gravitációs vizkivezetés a Vizlépcso duzzasztása miatt megszűnt. A belvizek Tiszába történő átemelésére a főcsatorna torkolatánál lévő két, egyenként 2,0 m /s kapacitású szivattyútelep szolgál. Az öblözet területének 40 %-a feltételesen termő szik, 33 %-a termő szik, 6-6 % vályog, illetve könnyű vályog, 5 % terméketlen szik. 2.1.6: 25a_

=_Sajfoki_öblözet_/308

i3_km^/ Az öblözet főcsatornája a Sajfoki főcsatorna. Viz3 szállitó képessége a torkolatnál 7,6 m /s. A torkolatánál )M Ttói VAR