A kiskörei tározó hatása a környező területek belvízhelyzetére (2008) / 0990-2008
- 31 szivattyuhálózat igy majd csak akkor használható ki optimálisan, ha az emiitett üzemi belvizlevezető rendszer a meliorációs munkák során fokozatosan kiépül. 5. ÖSSZEFOGLALÁS A VITUKI Felszini Vizek Osztályán, a területileg illetékes három KÖVIZIG-től felkért szakértők közreműködésével készült Szakvélemény a Kiskörei Tározó 1973. évi üzembelépésének következményeként jelentkezett belvizhelyzet-változást vizsgálja. Nem terjed ki a talajvizszint-változások vizsgálatára, mivel ezzel külön szakvélemény foglalkozik. A teljesen vagy részben a Kiskörei Tározó hatásterüle2 ten levő 11 belvizi /rész/ öblözet /összterületük: 1882 km , ebből a hatásterületre jut 1463 km /, valamint két hatásterületen kivüli /kontroll/-öblözet mindegyikére kitöltött szakértői adattáblázatok az öblözetek állandó adatain /talajfajták és művelési ágak szerinti megoszlás, távolság a Tározó töltésétől, terepszint mélysége a duzzasztott vizszin alatt stb./ kivül az értékelhető észlelések - KÖVIZIG-enként változó - kezdetétől /1953-tól, 1960-tól, illetve 1965től/ 1988-ig terjedő időszak minden belvizes évének, illetve eseményének legfontosabb jellemzőit tartalmazzák /a belvizes időszak tartama, az elöntés területe és időszaka, szivattyúzott vízmennyiség, stb/. E jellemzőknek a duzzasztás előtti Iaz észlelés kezdetétől 1973-ig értelmezett/ és duzzasztás utáni /1973 és 1988 közötti/ időszakra szintetizált - maximális és átlagos - értékeit, mind a 13 vizsgált /rész/öblözetre az I. tábláza t összesiti. Az utóbbi táblázat alapján, a hatásterület egészére, illetve átlagos jellemzőire vonatkozóan egyértelműen megállapítható, hogy a két vizsgált időszaknak a hatásterület átlagát jellemző belvizjárási mutatói nem térnek el szign ifikánsan egymástó l, mive elvizes évek relativ számai és az
