A kiskörei tározó hatása a környező területek belvízhelyzetére (2008) / 0990-2008
- 29 vízmennyiséget a belvizet kiváltó csapadék függvényében. » Megállapítottuk, hogy a kérdésben igen nagy szerepe van a belvizes, illetve a belvízmentes időszak pontos elválasztásának, igy egyes években több belvizes időszakot is figyelembe kell venni még akkor is, ha ezek relative jelentéktelenek. Éppen ebből adódik, hogy az évi adatok valamivel rendezettebbek, mint a belvizes időszakra vonatkozó adatok. A Kiskörei Vizlépcső hatása elsősorban a Tiszafüredi öblözetnél figyelhető meg / 2. ábra /, ahol az 1973. utáni években megnövekedett a szivattyúzott vizmennyiség. Különösen feltűnő az 1981, 1986 évi kiugróan magas érték, ami az uj szivatytyutelepek üzembeállításának, a szivárgó csatorna korszerűsítésének a következménye. A szivárgócsatorna az Árkuséri részöblözet területére is átnyúlik, igy ennek hatása is a Tiszafüredi öblözetnél jelenik meg, az Árkuséri öblözetben már elmosódottabb a Kiskörei Tározó hatása, a Királyéri öblözetben pedig - a vízmennyiségekben rejlő egyéb bizonytalanságok miatt / is - követhetetlen . / Itt egyébként igen nagy jelentőségű a gravitációs levezetés is, amelyet nem tudtunk mennyiségileg számításba venni/. A Kiskörei Tározóból származó vizmennyiség két részből tevődik össze: a szivárgó csatornával közvetlenül levezetett vizmennyiség és a talajviz formájában a területre kiáramló vizmennyiség. A vizsgálatba bevont adatokból csak az előbbire válaszolhatunk, az utóbbira legfeljebb talajviz vizsgálatok alapján lehet következtetni. A szivárgó csatornával levezetett vizmennyiség a Tiszafüredi öblözetben jelentkezik a szivárgó korszerűsítése utáni években, igy esetünkben az 1980, 1981 és 1986 években. Ezekben az években a belvizes időszakon kivüli időben szivattyúzott vízmennyiségből szét kellett választani a területről érkező vizeket és a szivárgóból érkező vizeket. /Az előbbi tartalmazza a szivárgóból a területre jutó vizeket és egyéb más helyről származó vizeket is/.
