A kiskörei tározó hatása a környező területek belvízhelyzetére (2008) / 0990-2008

_ 22 _ (G ) az öblözet talajviszonyaitól /duzzasztással szembeni érzékenységétol/ (D ) az öblözet műszaki védettségétől /a belvizlevezetési kapacitás növekedésétől, a szivárgók működésétől, lásd: 2. fejezet/. Szakvéleményünk kialakításához a fenti (A ) tényezőről első közelítésben feltehetjük, hogy az első /9-21 éves/ és a második /15 éves/ időszak belvizjárást alakitó csapadékossága kb. megegyezett egymással. /A hatásterülethez közel található mezőtúri csapadékmérő állomás évi csapadéköszszegeinek átlaga az 1953-1973. időszakban: 489 mm/év, az 1965-1973. időszakban: 490 mm/év és az 1973-1988. időszakban: 488 mm/év volt/. Ezt a feltevést alátámasztják a szakértői táblázatok csapadék és hóvizegyenérték adatai, de lényegében az I. tábláza

t (15 ) oszlopának adatai is, amelyek szerint a két időszak belvizes éveinek relativ száma - igen kis /10-20 %-os/ szórással - megegyezett egymással. A (G ) tényező vonatkozásában az egyes öblözetek egymástól eltérő talajviszonyainak hatását ugy semlegesítjük, hogy minden öblözet duzzasztás utáni belvizjárási jellemzőit ugyanezen öblöze

t duzzasztás előtti jellemzőivel hasonlitjuk össze. Az (A ) tényező figyelmen kivül hagyhatósága és a (G ) tényező semlegesítése után első közelítésként kimondható, hogy a vizsgált öblözetek duzzasztás utáni belvizjárási jellemzőinek a duzzasztás előtti jellemzőkhöz való viszonyulása elsősorban a (B ) és a (D ) tényező, vagyis a Kiskörei Tározó és az - időközben esetleg céltudatos beavatkozással megváltoztatott - védettségi viszonyok közös /eredő/ hatását tükrözi. A duzzasztás utáni és előtti állapot belvizi jellemzőinek viszonyszámai az I. táblázat (15 ), (18 ), (21 ), (24 ), (27 ), (30 ) (33), (36) és (39) oszlopában olvashatók. A belvizes