A kiskörei tározó hatása a környező területek belvízhelyzetére (2008) / 0990-2008
- 20 - az öblözet területének talajfajták szerinti megoszlását /mivel ennek számszerű felhasználása Szakvéleményünkben nem látszott lehetségesnek/; - a művelési ágak szerinti megoszlást /a vizenyős területek kivételével/, mivel ennek véleményünk szerint akkor lett volna jelentősége, ha az idő folyamán számottevően változott volna, ami viszont az adattáblázatok szerint, a hullámtér-elöntések kivételével /2.1. fejezet/ nem volt jellemző. /Példaként: a Tiszántúli KÖVIZIG egyik meliorációs fejlesztési terve szerint az érintett területen a szántó részesedése 2 %-kal nő./ A (12 ) oszlop a feldolgozáshoz rendelkezésre álló belvizi adatsorok - KÖVIZIG-enként változó - t v kezdő éveit Is. tartalmazza. A Szakértői táblázatok belvizes évenkénti, illetve belvizi eseményenként megadott - a 3.1. fejezetben (a )- (m ) alatt felsorolt - jellemzők közül azokat, amelyekről a vizsgált 13 öblözet többségéből kellő számú /észlelt vagy becsült/ adat állt rendelkezésre, az információkat szintetizáló I. tá bláza t (13 ) - (40 )oszlopában a Kiskörei Tározó üzembehelyezése előtti /t v - 1973' és utáni /1974-1988/ időszakra tömöritve - a maximális értékek közül a legnagyobbakat kiválasztva és az átlag értékeket egy-egy időszak belvizes éveir e /I/ közepeive - tüntettük fel. A Szakértői táblázatoknak a 3.1. fejezetben felsorolt (a ) - (m ) tételei közül a következőket nem vettük át az összesítő I. táblázatba: (a) a belvizes időszakok naptári azonosítását /mivel ennek összesítő mutatók számítása szempontjából nincs jelentősege/, (c ), (d ), (e ) a csapadék- és hó-adatokat /mivel ezeket jelen Szakvéleményünkben csak a kiegészítő értékeléshez használjuk fel, lásd: a 4.2.2. fejezetben/.