Buschmann Ferenc: Jászberény és környéke természetvilágának kutatástörténete (1795-1992) (2008) / 0983-2008
108 állandó középtáji (Jászberény környéki) süllyedése következtében, területében folyamatosan növekedett. Ebbe a megsüllyedt, évszakonként változó vízellátottságú, - az Ős-Zagyva, valamint az Ős-Tama által elhagyott, egykori tájperemi ártereiből a szél által kifújt, folyami futóhomokból felhalmozódó garmadabuckás, néhány méterrel magasabb térszínnel körülhatárolt - mocsárvilágba települtek be a népvándorlások különböző népei után IV. Béla idejében a jászok is, és a történelmi viharok dúlásai ellenére is megmaradván a terület lakouraiként, váltak idővel a földrajzilag Zagyvamedencének (újabban Alsó-Zagyva-síknak) nevezett északnyugati-alföldi tájegység névadó népévé. Ámmianus Marcellinus után a környékünk természetvilágára utaló újabb adatok tulajdonképpen csak a török hódoltság idejéből fennmaradt dokumentumokból bukkannak újra elő: oklevelekből és egyéb forrásokból, pl. panaszlevelekből, periratokból, adóösszeírásokból olvashatók ki, - különböző »körítésekben«. Ezek többek között hiúzokról, nádi farkasokról, kócsagokról, darumadarakról, - illetőleg ezek elejtéséről, stb. - tesznek említést. Ezen szórványos, utalásszerű adatok azonban csak érintőleg adnak támpontot a már több mint ezer évvel későbbi, de még mindig igen gazdagnak vélhető élővilágról, amelyre a ma itt élő népesség legfeljebb már csak nosztalgiával gondolhat. Az azóta eltelt évszázadok folyamán az emberi munka teljesen átalakította e táj természeti képét, és ezáltal annak az összetevőit. Olyannyira, hogy a jelenkori természetrajzi kutatások már csak a kultúrterületek által közrefogott, valamennyire még természetközelinek nevezhető, apró mozaikdarabkák élővilági részterületeiről adhatnak csupán számot. Vízügy, természetföldrajz, klimatológia A Jászság természeti világának máig ható, gyökeres megváltozását előidéző átalakulás, a vízrendezési munkáélatokkal vette kezdetét. Ennek az elsősorban árvízmentesítési célokat szolgáló munkálatok (folyószabályozások, lecsapolások, gátépítések stb.) Bedekovich Lőrinc, »A szabad Jász- Kiskun- és Nagykun kerületek Hites Földmértséklője« nevéhez fűződnek. Bedekovich születésének sem a helyét, sem á pontos idejét nem ismerjük. A Jászság eladása előtt az 1699-ben készült Pentz-féle összeírás nemesként említi a Kapus községből származó Bedekovich családot Jászapáti lakói között, - a kiváló geometra feltehetőleg e család leszármazottja. A tőle fennmaradt, pontos dátumokkal és megjegyzésekkel ellátott térképei alapján Fodor a következőket írja róla: »Ezek szerint Bedekovich 1751-ben született, és 1779-től térképezett a Jászságban ...«. Később pedig még megemlíti: »...88 éves korában még készített térképeket.« 2 E kimagasló képességű, sokoldalú, térképész, földmérő, vízügyi és nem utolsó sorban tervező szakmérnök tevékenységét Fodor írásain kívül még két fontos alapmunka őrzi, és világítja meg számunkra. Nemes Gerzson: »A Zagyva- és Tarnavölgy Jászkerületi vízügyeinek krónikája 1279-187'6-ig«, és Tóth János: »A Jászkunság helyzete a 18. sz. végén (Bedekovich Lőrinc kéziratos könyve).« Bedekovich ránkmaradt, egyszerű, kézi eszközökkel készített, ám rendkívül precíz és pontos, világos jelzésekkel ellátott térképeinek felbecsülhetetlen értéke a jelen természetkutatásai számára éppen az, hogy a XVIII-XIX. század fordulójának mindaddig szinte érintetlen, ősi természet-vízrajzi állapotait rögzítette. A jász föld természetvilágának alap-össztevőiből legtöbbet a földrajzáról tudunk. Számos geológus munkálkodott a Jászsággal összefüggésben (pl. Bulla 2 Tóth János: A Jászkunság helyzete a 18. sz. végén (Bedekovich Lőrinc kéziratos könyve) (Jászberény, 1976.) 6.
