Buschmann Ferenc: Jászberény és környéke természetvilágának kutatástörténete (1795-1992) (2008) / 0983-2008

117 És megindultak a gyűjtések: legyek, méhek, darazsak, szitakötők, lepkék, bogarak - stb.; elsősorban az intézeti szertár gyarapítására, valamint más iskolák szemléltető anyaggal történő ellátására, nem utolsó sorban a tudományos feldolgozás és közzététel számára. A gyűjtések eredményei részint az Intézet saját kiadványában, részint pedig a szakfolyóiratokban jelentek meg. Rengeteg az olyan gyűjtési adat is, amely már csak a háború után, szakkönyvek és monografikus rendszertani feldolgozások részadataiként kerülhettek napvilágra. Fia, a ma is élő és aktív Móczár László (Kiskunfélegyháza, 12914. dec. 10.), a szegedi József Attila Tudományegyetem nyugalmazott zoológia-professzora, tanszékvezető egyetemi tanára, miközben bejárta és végipgyűjtötte a fél világot, ugyancsak a méhfélék világszerte ismert szaktekintélyéve nőtt a Jászberény környékén szerzett rovartani benyomásaiból és vizsgálódásaiból eredően. 1

6 Jelenkori kutatások és eredményeik A második világháború nemcsak a Föld népeinek életében, hanem a Jászság természetvilágának kutatásában is mérföldkővé vált. Mert miközben a fizikai-, kémiai-, matematikai-, műszaki- és technikai-, nem utolsó sorban a biológiai tudományok valamennyi tudományágának szinte minden részterületén nagyarányú lendületet vett a fejlődés, addig a Jászság természedti összetevőinek vizsgálat-kutatásában »teljes szélcsend« állt be. Ez a »szélcsend« - a földrajztudományok kivételével több mint harminc évig tart. A földrajz, különösen a geomorfológiai kutatások, épp a háború után, az 1952-65 közötti években élték esetünkben a virágkorukat. Balla György, Bulla Béla. Székely András, Urbancsek János - és a többiek, ebben az időszakban voltak a legaktívabbak, s jelentették meg egymás után szakdolgozataikat, és a mi kutatásainkat elősegítő könyveiket, résztanulmányaikat stb.; lásd a földrajzi részt. Részben ugyanez áll a botanikusokra is: Soó Rezső, Zólyomi Bálint, Újvárosi Zoltán - és sokan mások, a növényföldrajzzal, társulástannal, ökológiával stb. foglalkozó tudósok, akiknek a műveikben a mai, komplex szemléletet igénylő kutatásokhoz nélkülözhetetlen alapok vannak. De ezekben nem, vagy alig találunk konkrét, jászsági kutatásokra utaló adatokat, azok is a régibb terepmunkákból származnak: a Jászság önálló flóraművének elkészítése még várat magára! Mint mindenütt, azért a botanikusokkal kapcsolatban fentebb elmondottak esetében is van kivétel, Almádi László személyében. Almádi László, aki születésénél fogva jászsági kötődésű (Erk, 1936. márc. 6.), az 1980-as évek közepén több alkalommal is végzett terepbejárást az É.-Jászság egyes részein. Jóllehet ő maga is, akárcsak egykoron Vásárhelyi, messze elkerült innen (Keszthely, Agrártudományi Egyetem, mezőgazdász-tanár), időnként vissza-visszatér a hazai tájakra. Az ÉszakJászság (Tarnaőrs, Jászdózsa, Jászárokszállás) térségének jelenlegi flóraismerete tőle származik. 1

7 4. ábra: Móczár Miklós arcképe (Buschmann Ferenc rajza) 16 Magyar ki kicsoda? (1991)) 404. 17 Magyar ki kicsoda? (1990) 7.