A duzzasztás hatása a környező területek talajtani viszonyaira (2008) / 0978-2008
- 227 - Minden sómérleg csak egy szelvénynél mutatott kilugozódás t: -- 6o59. több rétegű humuszos, öntés talaj, Abádszalók. - Néhány szelvénynél a sódinamik a iránya és mértéke nem határozott, időszakonként változik; — 2853. szolonyeces réti talaj, Tiszabura, — 5olo. nyers öntés talaj, Tiszafüred, — 6o22.többrétegű humuszos öntés talaj, Abádszalók. - A 2o7o öntés réti talaj-szelvény közelében a jelentős mértékű sófelhalmozódás miatt feltételezhető, hogy a megcsapoló rendszer nem jól működik, javasoljuk ellenőrzését. A Tisza-II. Vizlépcső térségében a talajok sótartalmának vizsgálatát 1987-ben beszüntettük. Feltétlenül javasoljuk a korábbi szelvények rendszeres vizsgálatá t. Annak ellenére, hogy az esetek jelentős részében a sótartalmi változások - felhalmozódás, kilugozódás- hosszabb időszak alatt kiegyenlitik egymást, a jellegzetes talajtani és hidrológiai viszonyok mellett fennáll a másodlagos szikesedés veszélye. Ezért feltétlenül szükséges a sótartalom rendszeres mérése, a sódinamika ellenőrzése. 4.2.6.1.2. A genetikus felvételezés és a földértékelés adatainak összehasonlítása A talajtani változások tanulmányozására felhasznált genetikus talaj térképeket 1966-67-ben készitették, a földértékelés talajszelvényeit pedig 1986-1987-ben tárták fel. A két időpont vizsgálati adatainak összehasonlitásával hosszabb időszak alatt, a Tisza-II. Vizlépcsőüzembehelyezésétől számitva 13-14 év alatt végbement változásokat lehet nyomon követni. A korábbi, 1983-ban készült tanulmányunkban a viztározót övező térség változásait mutattuk be hasonló módon. Jelenleg kiterjesztettük vizsgálatainkat a Nagykunsági Főcsatorna melletti területekre, amiből a Főcsatorna, illetve mellékcsatornái hidrológiai és talajtani hatásairól tájékozódhatunk.