A duzzasztás hatása a környező területek talajtani viszonyaira (2008) / 0978-2008

- 231 Az NK—III. üntözofürt Főcsatornához, illetve a Villogói Főcsatornához közeli /5oo m távolságon belüli/ talaj szelvényeknél kilugozódás, oldható só-és szódatartalom,- valamint pH-csökkené

s következett be. A kilugozódás mértéke szelvényeként változó, ami a nedvességforgalom változásaival lehet összefüggésben /17-58., 16-56., 27-57., 126-114. és 129-67. szelvénypárok/. A kilugozódás helyenként olyan mértékű, hogy ez már a kicserélhető Na-tartalom csökkenésében is megmutatkozik /2-57., 126-114. és 129-67. szelvények / . A főcsatornáktól távolabbi /800-I000 m/ helyeken egyértelmű a szikesedés, a só-és szódatartalom, valamint a pH-érték növekedése

. A talaj szikesedésének sóforrása a felszinhez közeli sótartalmú talajviz /15-55., 68-4. és 61-64.sz. szelvénypárok/. Megemlítésre méltó, hogy a 69-11. szelvénypár.-amely az NK-III. Főcsatornától 5oo m-re található- változást nem mutat,a genetikus talaj térképezés-kori és az uj földértékeléskor végzett vizsgálatok hasonló eredményeket adtak. A talajvízszint a felszinhez általában közel helyezkedik el, ami tartósan nedves, redukciós körülményeket okoz a talaj szelvényben. Ennek következménye a rétiesedé

s, amely helyenként a humusztartalom növekedésében is megnyilvánul. Összegezv

e: a genetikus talaj térképezés és az uj földértékelés talajvizsgálatainak értékelését vizsgálva, a következő megállapításokat tehetjük: - az összehasonlítás mintegy 2o év, illetve a Tisza-II. Vízlépcső üzemeltetésétől eltelt 13-14 év alatt végbement talajtani változásokra enged következtetni. - Az öntöző főcsatornához közeli területen , kb. 5oo m-en belüli távolságban a sótartalom, a szódatartalom és a lugossá

g mértékének csökkenés

e mutatható ki. Ez a tartósan nedves állapottal, a lefelé irányuló vizmozgással magyarázható. - Az öntözőcsatornákhoz közeli térségben megfigyelhető a rétiesedés folyamata, illetve erősödése. Erre a rendelkezésünkre álló