A kiskörei vízlépcső főművei – vízfelhasználás (2008) / 0975-2008

- 5o 3.1.2. A tervektől való eltérés mértékének és a mezőgazdasági hasznosításra gyakorolt hatásának feltárása 3.1.2.1. Tervek, elképzelések, tények a mezőgazdasági hasznosításról A Kiskörei öntözőrendszerről DÓRA T. /197o/ a következőket irta: "A Tiszavölgy középső térségének öntözésbe vonását a terület semiarid jellege, valamint a nagyüzemek olyan mértékű fejlődése in dokolja, amely mellett már a viz válik a termésnövelés döntő tényezőjévé és az intenzivebb gazdálkodásra való áttérésnek feltétele az egyenletesen magas hozamok biztositása a csapadékingadozástól független termelés biztositásával." Ez a gondolat nemcsak az idézett szerző, de szinte valamennyi, a Kiskörei Viziépcsővel foglalkozó tanulmány, előadás, stb. mintegy vezérgondolataként is felfogható. /DÉGEN I. 1973, BREINICH M. 1973, BUDAVÁRI K. 1973/ Ezt csak nyomatékositották a további olyan megállapítások, hogy "a Tiszavölgy további fejlődéséhez szükség van a vizgazdálkodás fejlesztésére, mert azzal nem lehet biztositani a területen a mezőgazdaság és az ipar szükségleteinek kielégítését." /DÓRA T. 197o, DÉGEN I. 1973. / Ismeretes, hogy a Kiskörei Vizlépcső megépítésének legfőbb szorgalmazói a vizügyi szervek voltak. Nem hiába irta LÁSZLÓ F. 1973: "A magyar vizmérnökök régi álma vált valóra, amikor elkészült a Tiszalöki dizzasztómü, és a térképen megjelent az Alföld "Uj folyója", a mintegy 100 km hosszú Keleti Főcsatorna".Arra hivatkozván pedig, hogy a Tiszából a Keleti Főcsatornán kivett 45 m3/sec vízmennyiséget a Tiszavölgy alsóbb szakaszain létesitett öntözőtelepekre már 1954 óta lekötötték", szükségesnek látja a vizpótlásról való gondoskodást a II. Tiszai Vizlépcső megépítésével. FEKETE I. I97o megállapítása szerint "az öntözés a száraztermelésen tul, arra épülő, azt alapként feltételező olyan agrotechni-