A kiskörei vízlépcső főművei – vízfelhasználás (2008) / 0975-2008
MÉmmmm - 72 - | sági Főcsatorna és szivárgóinak megépülése esetén is problematikus lehet. Véleményünk szerint, amennyiben megnyugtató módon nem oldódik meg e terület belvízrendezése, a gazdaság jelentős részén öntözésről szó sem lehet és ez esetben az 1.táblázatban feltüntetett 3o4o ha-ból csak az esőszerü öntözésre javasolt 12o3 kh és a felületi öntözésből a 367 kh legelő öntözése vehető számitásba." Összefoglalva: a gazdaság belvizhelyzetének megfelelő rendezése alapvető feltétele az öntözés kiterjesztésének . Figyelembe véve, hogy a Nagykunsági Főcsatorna átmegy a gazdaság területén és kettészeli a jelenlegi belviz-levezető hálózatot, mindaddig nem látjuk értelmét semmilyen konkrét öntözési terv elkészítésének, amig nem tisztázódik, hogy a csatorna megépítése után hogyan alakitják ki amirhógyolcsi belvízrendszert, és mennyiben biztositják e terület belvízmentesítését." Hasonló megállapításokat tettünk a tiszaburai Lenin MGTSZ esetében is. Az abádszalóki Lenin MGTSZ mezőgazdaságfejlesztési tervében pedig a következőket irtuk: "A Nagykunsági Főcsatorna megépültével - mivel az a korábbi belvízrendszert kettészeli- a taelvizhelyzet megváltozott. A belvizek jelenlegi elvezetése megnyugtatóbbnak látszik. Olyan belvizes idősza k azonban még nem volt, amely az uj belvízrendszer használati értékéről megfelelően informálna. A bög e feltöltése egyelőre nem történt meg, a Nagykunsági Főcsatorn a vízszintje sem a tervezett üzemi vízszint, ezért ezeknek a talajvizháztartásra és ezen keresztül a belvizhelyzetre gyakorolt befolyásáról nincsenek információink ." Nem mulasztottuk el a belvízrendezés kérdéseinek a felvetését a löszháti területeken sem. Hogy mindennek ellenére a belvízkérdés megnyugtató rendezése a tározó mellett nem történt meg, annak szerintünk szemléleti oka is van. Ugyanis ezt a kérdést ugyanugy a főmüvi beruházás részeként kellett volna kezelni, mint pl. a