A kiskörei vízlépcső főművei – vízfelhasználás (2008) / 0975-2008

Az adatokból az egyenletesen magas hozam egyelőre nem látható. A hat év átlagában az öntözetlen mélyfekvésü /magasabb talajvizü/ területeken az átlaghozam 7,44 GEt/ha, mig az öntözött /mélyebb talajvizü/ területeken 7,o2 GEt/ha. A kiegyenlítettséget mutató index öntözetlenül 96,2 - 12o,9, vagyis 24,7 %, öntözött területen 96,2 - 118,2, vagyis 22 %. A biztonságosan és gazdaságosan egyre több termékbő

l az egyértelmű, hogy az öntözés a terméktömeget növelte. A biztonságról, illetve kiegyenlítettségről feljebb szóltunk. Ugyancsak Tiszaföldvár adatain keresztül nézzük meg a gazdaságosság, jövedelmezőség kérdését. Ez egyrészt az öntözés költségeinek, másrészt hozamainak, illetve a költség - hozam viszony problémája, következésképpen ezen keresztül szemléltethető és elemezhető. Az öntözés költségéről - inkább szemléltetésként - közlünk egy 9 éves adatsort a 2. táblázatban.Az adatokból megállapíthatóan: - az AC telep kihasználtsága és az 1 m3 viz költsége között egyértelműen negativ kapcsolat van, pl. az 1979. évi 117,8 %-os kihasználtsághoz kapcsolódik a legalacsonyabb 1,72 Ft/m3 költség, mig a legkisebb az 1982. évi 22,7 %-os kihasználtsághoz a 16,33 Ft/m3 legmagasabb költség. - Az állandó költség nagysága abszolút értelemben 1976-79-ig /2o86 eFt/ és 198o-84 -ig /3352, illetve 3o65 eFt/ lényegében azonosak. A növekedést az 198o.évi árváltozás okozta. Az állandó költség relativ mutatói /pl. a beöntözött területre jutó , az állandó költség aránya, stb./ azonban szinte évrőlévre lényegesen változtak és nagyságrendjük mindig a kihasználtság függvénye. - A változó költségek viszonylag kiegyenlítettebbek, mert a ténylegesen végzett öntözési munkáktól és a költség mozgásától függnek