Varga Csaba: Hajnóczy-barlang, Odorvár (kiállításvezető) (2008) / 0953-2008

- 3 Ny-ra a Háztetőn aRom - terembe, míg a Niagara 60°-os lejtőjén leereszkedve K-i irányban, a Tánc- terembe juthatunk. A barlangnak ebben a részében igen jól láthatók a réteglapmenti kialakulás jellemző jegyei: - a barlang mennyezete és alja fokozatosan távolodik egymástól; - e részre jellemző a labirintusos szerkezet; - az Odor-várra jellemző ÉÉK-DDNy-i irányú és erre merőleges törésvonalak itt is jelentkeznek s a járatok is e kitüntetett irányokban képződtek. A Tánc- teremből továbbhaladva érjük el a Csodák termét. Ebben a kis tölcsérszerű üregban képződtek a barlang N a g y-t erem-Laposterem vonallal záródó részének legszebb cseppkövei. Innen DK-i irányban, kúszva érjük el az Alsó ill. Felső- füstös termeket. Nevüket a falaikon képződött fekete, füstszerű anyag miatt kapták, ami az Egri Tanárképző Főiskola Kémia tanszékének elemzése szerint kalcium-szulfát-vaskarbonát 31 % CaC0

3, 8,4 % Fe tartalommal. A Füstös - termeiC melletti Ku.szodán visszafele menve, aCsodák- terme után, egy szűk átjárón jutunk be a Lapos- terem K-i végébe. Itt egy gyönyörű cseppkőóvoda fogad, közöttük az Amphora.A fejünk feletti szikláról né-