Dr. Szabó László: Népi megfigyeléseken alapuló időjóslás (2008) / 0951-2008
tok, köztéri berendezések/ igényesebb kialakítását is szükségessé teszi. Fontos - a korábbi tervből átvett - eleme a főútvonal menti beépítésnek az a négy ún. "pontház", mely az északi oldal magasabb épületeinek végén épül fel lakóépületként, de a földszinten üzletekkel, így egyben megfelelő ritmust, hangsúlyt is adva az egyébként jellemzően inkább földszintes, egyemeletes épületsávban. Végül harmadikkén t a terv foglalkozott a városrész közlekedési rendszerével, különös tekintettel a parkoló és garázsépítés kérdésével. A belső forgalmi rendszer lényegesen nem módosul, bár a déli oldalon kiépülő gyűjtő út enyhíteni fog a dr. Münnich Ferenc út mostani terhelésén. Továbbra is meg maradnak a főutcára "felfűzött" útgyűrűk azzal a kiegészítéssel, hogy lehetőség lesz a Rigó J. és Ecseki, valamint a Jászi F. és Ragó A. utcák északi összeköttetésére csapadékárkon belül. A tömegközlekedés rendszere sem változik, tehát a járatok többsége továbbra sem körforgalom-szerűen közlekedik, csupán a forduló került át a Jászi F. úti ideiglenes végállomásból az épülő új Általános Iskola .elé. A parkolók egy része továbbra is a főútvonal mellett épül, hiszen a közintézmények kiszolgálása ezt szükségessé teszi. A korábbi terv szerint egy-két helyen megépített "félig süllyesztett" garázssor nem bizonyult kedvezőnek, ezért a terv szintbeli parkolók, illetve /ha pénzügyi feltételei biztosítottak/ szint alatti, kettős hasznosítású garázsok építésére tesz javaslatot. A szintbeli parkolók belső útgyűrűn belül - a tízemeletes és négyemeletes lakóházak közti sávban - épülnek meg, természetesen fák telepítésével, melyek enyhítik a nagy burkolt felületek monotonitását. A korábban tervezett többszintes parkolók, garázsok az új tervben már nem szerepelnek, hiszen szükségességüket ugyan igen, de realitásukat az idő nem igazolta. Helyükön földszintes, tömbökbe szervezett garázssorok épülnek. Befejezésül egy igen lényeges kérdésről. A város adottságai, létesítményei és lakossága teszi valóban várossá. A Széchenyi Városrészt méretei, közművesítettsége, kiépítettsége egyaránt arra predentizálja, hogy szinte önálló városi 12
