Dr. Szabó László: Népi megfigyeléseken alapuló időjóslás (2008) / 0951-2008

z.Jk városrész, f ejl esz tés érői A Széchenyi városrész - mint minden új lakóterület - rendezési terv alapján épült. Megvalósításának első évtizede elsősorban a lakásépítési feladatok teljesítésére koncentrált és sajnos a kiszolgáló létesítmények építésének üteme elmaradt mind attól a volumentől, melyet a rendezési terv tartalmazott, mind a területen élő lakosság elvárástól. A városrészből hiányoznak azok az elemek, amelyek az egyébként átgondoltan megtervezett tereket lehatárolnák, - és ez magának a tervnek szerkezeti rendszeréből fakad - hiányoznak az utcák,a terek és az ezeket övező középületek, holott éppen ezek az "építőkockák" tehetnék valójában városaissá a lakótelepet. A meglévő ellentmondások feloldására és az időközben gyökeresen megváltozott lakásépítési feltételek diktálta szemléletváltozás hatására szükségessé vált a terület részletes rendezési tervének módosítása, melyre 1986-ban sor került. Az új terv lényegében három kérdésben ad - mai ismereteink és szemléletünk szerint - használható, korrekt megoldást a felszínre került gondokra. A lakásépítés teré

n a terv - ahol csak erre lehetőség kínálkozik - javaslatot tesz kisebb, szervezett formában megvalósítható lakóházcsoportok /sor-, és kistársasházak/ építésére is. Ezek az épületek "szegélyeznék" a városrész déli gyűjtőútját és a 32. számú főút /a Thököly út/ menti sávot. Ez a beépítés egyben városépítési - szerkezeti és morális kapcsolatot is eredményezhet a lakótelep és a hagyományos "kisgyepi" családiházas lakóterület között. A másik lényeges problémakö

r az intézmények építése, ezzel együtt a lakótelep "főutcájának" építészeti összképe. A "gerincút" két oldalán, a gyalogos fővonalakon belül kialakuló intézmény sávban kell felépíteni valamennyi közforgalmú épületet /üzletet, szolgáltatóházat, egészségügyi-közművelődési létesítményt/, majd az intézmények másik csoportját /melyek csak egy9