Dr. Endes Mihály: Javaslat a Jászság természeti értékeinek védetté nyilvánításához (2008) / 0939-2008

- 6 ritette folvóinkat eredeti irányuktól, és előbb a Zagyvát, majd később a Tcrrát egyre jobban magához vonzotta. A Taraa vizét ia marábe fogadó Zagyva innen már lényegében a mai futásának megfelelően folytatta útját az ugyancsak erősebben süllyedő Dél-Jászsági-süllyadéken át a Tisza felé, amely szintén ezidőtájt foglalta el mai helyét. A Jászság tengelyébenhuzóuó folyók és a hozzájuk csatlakozó kisebb vizfolyások e vándorlásuk során szinte ez egész vicéket bekalandozták, s nyomaik még ma is többfelé fellelhetők. A Zagyva egykori útját jelzi pl. a kistáj nyugati szegélyén húzódó Hajta-folyás, oe réri Tarnameder a keleti szélén oélnek tartó tfillór felső szakasza * is. /Az alsó szakasz egykor Tisza-ág lehetett./ s A medrüket .folyton változtató folyik hatalmas kiterjedésű icőszakosan vizes laposokat, állandóan vizes réteket és mocsarakat hagytak maguk után. Valóságos vadvizország volt itt egészen a nult százauban kezdődött vizr<ínuezésekig. A nedves örnyezet az úgynevezett infúziós lösz kialakulásának kedvezett, anely a tipuaos lösszel szemben nem függőleges, hanem vizszintes rétegzettséget mutat. :z a mészben szegény, átmosott lösz ma is jelentCs területeken boritja a fel3zint, de a mélyebb részeken - igy a Jászberény- Jákóhalmi- és a Jél-Jászsági-süllyedék í.agy részén - elfedi a holocénkori Öntés- és réti aryag, amely