Dr. Endes Mihály: Javaslat a Jászság természeti értékeinek védetté nyilvánításához (2008) / 0939-2008

- 34 haz, illetve Jáazfelsőszentgyőrgyhöz tartozik. Tulajdonosa a jászberényi Zaryva-centi Mgtsz. Mezőgazdasági szempontból a torület gyakorlatilag hasznoaitatlan. lerrcészeti viszonyai A tarület felszínének kiaiakitásában - miként a Jászság nyugati felén általában - a Zatyva játszotta a főszerepet, a ely a pleisztocén végén mé& itt futott le dél felé. A kistáj ryugati területeinek széles hátakkal és buckákkal tarkitott felszinét, amely a Hajta-moesár környékére is jellemző, a szelek alakitották ki, nagyobbrészt a Zagyva, kis3ebbrészt az ősi Hajta-patak és a Tápiő medréből, illetve hordalékából származó hocokból. A holpcén kortzak elején a Jászberényi-süllyedéV tanához : uzto a Zagyvát - ezt az Almáai-ér /Hajta-patak/ előrenyomuló homokos hordalékkúpje is előae/?itette de a kapcsolat az uj és a mai lajta-folyás vonalán futó régi meder kőzött sokáig fennmaradt. A Zagyva árvizei átfolyhattak a Fajtába, igy a mocsár - egészen a Zagyva szabályozásáig - jóval mélyebb és nagyobb területü volt. z 'yarázzs, tory még 2CC év* is ííajta-tó volt a neve. A mai xocsarat cssk az összefutó vadvizek táplálják, bár alkalmanként az Almáai-ér árvizei is feltöltik. Az Alzási-ér azonban in-en csekély vizhozamir.al rend* lkezik, s aszályos években ki is száradhat, amint az például lerutóbb 19b!/-ban is tórtént. A mocsár vízellátása tehát