Dr. Endes Mihály: Javaslat a Jászság természeti értékeinek védetté nyilvánításához (2008) / 0939-2008

- 30 bospseeirta /Galerida crist&ta/ és a telefondróton üldögélő sordély /Emberisa calsndra/ látványa. A eifrány-csalánesuca /.Sajciccla torquata/ gyakran láthatd az utak mentán, amint a száraz kórók caucsán üldögél, s fészke is rendszerint a közeli gazosban van. Alkalmilag számos egyéb gerincesfaj is előfordul ebben az élőhelytipusbaa, a biotópra azonoan tévéséé jellemzőek. Antropogén élőhelyek Latio <,t tor ül etek. Az élőhelytipua a aürünlakott városközponttól az elszórtan bőépitett faluszélon át az egymástól nagyobb távolságra lévő tanyákig éa az időszakosan használt pásztMéyWmiW valamennyi lakott helyet magába foglalja. AZ ilyen környezetben élő állatok küíiös jellemzője, hogy jól elviselik az ember közelségét. Több faj igen jól htseznositja az ülőhely adta lehetőségeket. A zöld varangyot /Buí'o viridis/ gyakran látni például az er's fényű utcai lámpák alatt, ahol a fényre öoszeseroglő rovarokból bőségesen jut táplálékhoz. A madarak leggyakoribb képviselője várotias környezetben a házi verób /Passer domesticua/, ""aluaiaa környezetben a mezei veráb /Pacaer montanus/. A balkáni gerle /Streptopelia decaocto/ mindkét helyen gyakori, A molnárfecske /Delichen urbiea/ azivesen telepszik meg városias