Dr. Endes Mihály: Javaslat a Jászság természeti értékeinek védetté nyilvánításához (2008) / 0939-2008

- 23 találunk karakterfajoküt, igy csupán mint érdekességet emiitjük a vacraacskát /Pelis sylvestris/, amely ritkán ugyan, de előfordul az ártéri erdőkben. Homoki nyárasok növényzeti tipus: fahérnyáras egyéves rozsnokgyep /irombatum tectorum iopulua aloa faciese/ és neaesnyérasók /Populetua cultuaA Csupán a kistáj nyugati szélén előforduló élőhelytipus. A rozenokgyeppel fedett homokbuckás felszín fehérnyáras foltjai természetes eredetűek. A gyengén termő homoktalajon régebben rozatermesztés folyt, később szőlőket telepítettek, ma pedig egyre inkább a aeraesnyár-telepités kerül előtérbe. A nemesnyár mellett az akáetelepitéeek is jelentősek, de ez raár más tipusu élőhely, ezért külön tárgyaljuk. A fiatal nemesnyárasok jelentősége ma elsősorban abban van, hogy védŐgyürüt vonnak az élővilágát tekintve sekkel gazdagabb, iaősebb erdőfoltck köré. A buckás "elszin iaőeebb fehérnyáraeai tájképileg is raegkapóak, a a madarak számira is ezek jelentik a fő vonzerőt. odvas fáiban szalakóta /Cor&cias garrulus/ és kék cinege /Parus caeruleua/, alattuk pedig erdei pityer /Anthus triviális/ fészkel. Különlegességként a közép fakopáncsot /Dendrocopoe meuics/ említhetjük. A magas dúsan elágazó lombkoronáju fák a nagyobb madarakat is