Dr. Endes Mihály: Javaslat a Jászság természeti értékeinek védetté nyilvánításához (2008) / 0939-2008

- 17 A perti nádasokban igen gyakori fészkelő a nádirigó /Acrocephalus arundinaceus/, ez énekes és a cserregő nádiposzáta /Acrocephalus palustris, Acrocephalus scirpaceus/, a guvatfélék közül pedig a vizityuk /Oallinula chloropua/ ós a száicsa /Pulica atro/. A kis vöcsök /Podiceps i'uficollis/ és a búbos vöcsök /Fotiicepe eristatus/ vizfelszinre rakott fészkei BÖK ritkák, itt költ a törpegéd /Ixobrychio aiinutua/, a cigányréce /Aythya nyroca/ és a mély hangú bölömbika /Botaurus stellaris/. A lenge röptű barna rétihéja /Circus aerurinosus/ a nádasokban többfelé előfordul, a barkóacinegét /Panurus biarmicus/ viszont egyedül a palotási tőnél észleltük. Az emlősök közül a pézsmapocok /Ondatra zibfthica/ ée törpeegér A'icromye minutus/ jellemző. A pézemapocok a partoldalban kotor magának lakóhelyet, a törpeeffér ellenbon - inkább a madarakhoz hasonlóan - nádszálakra erősiti növényi szálakból Ügyesen öaszöszőtt fészkét. Ugyancsak a tavak környékének jellegzetes, de ritka kisragadozója a b télen fehér bundát viselő hermelin /^ustela erminea/. Kiegészítésképpen itt, az állóvizek között teszünk omlitéat a rigeföldekről, amelyek a tenyészidőezak elatt irintegy átmenetet képeznek a sekély állóvizek és mocsarak között. A palotási rizsföldeken bukkantunk rá a kormos szerkők /Chlidoniaa niger/ ée küszvágó csérek /bterna hirundo/ vegyes fészektelepére. A szülők rendszeresen a szomszédos halastóra jártak táplálékért, s szinte szinét