Buschmann Ferenc: Jászberény és környékének növényvilága; Természetföldrajzi élettér (2008) / 0929-2008
a./ Bevezető történeti áttekintés Jászberény és környékén botanikusok eddig alig fordultak meg. Bár a területet Soó és Máthé /1938/ feldolgozta a tiszántúli flóraművében, önálló tanulmány a teriilet növényzetéről mindezideig nem látott napvilágot. Botanikai adatok már Kitaibel 1796., illetve 1803. évi jászsági átutazásaitól kezdődően /Gombocz; 1945/, valamint Janka /1Ö66, 1867/ munkáiban is találhatók az Alföld eme földrajzilag is jól behatárolható természetes kistájáról,— részletezőbb növénytani ismeretanyag viszont csak Moesz és Timkó felvételezései nyomán jelent meg^, a terület szikes gyeptársulásaival kapcsolatban /Moesz; 1940/. Igen biztató volt a Jászfííg fováros«i*i|r" természetrajzi kutatása terén Móczár Miklósnak, a jászberényi Tanítóképző egykori igazgatójának hmb^arni^ammmmmmmm^^mm^m^ egyik eredménye pl. Szemes Gábor tanárnak a Zagyva folyó kovamoszat vizsgálatairól írott tanulmánya /Szemes; 1940/, de ezek a kutatások a háborús események miatt elakadtak. A MHHMfelszabaduláe után — ellentétben az ország egyéb területeivel —, a Jászság élővilágának, természeti öss^zetevőinek^a kutatása egy kissé "mostoha gyeimekké" vált. Mim&ütmm! Újvárosi és munkatársai folytattak vizsgálatokat a gyomnövényzettel kapcsolatosan /Újvárosi; 19& ?, 1973/, eredményeiket azonban teljesen beépítették a Gyomnövény ek-gyomirtás c. munkáikba. Botanikai vonalon a konkrét