Buschmann Ferenc: Jászberény és környékének növényvilága; Természetföldrajzi élettér (2008) / 0929-2008

rendkívül gazdag az élővilága. Mintha csak a környező kultúrterületekről minden ide menekült volna! Hasonló sehol másutt a Jászságban nem található. Bár a galéria-liget kisebbnagyobb megszakításokkal egészen a Tisza-torkolatig végigkiséri a Zagyvát, ezek az ártéri területek viszoAt joboára antropogén behatás alatt állnak ill. jöttek létre, vagy maradtak meg, és közel sem olyan "ősiek" mint az említett területcsík. A fás vegetációt illetően igen érdekes adalékok találhatók Fodor F. monográfiájában /Fodor} 1942/. A szerző ui. a Jászok betelepítésétől kezdődően egészen a közelmúltig /levéltári -stb. adatok felhasználásával/ meglepő pontossággal végigkíséri a terület fás vegetációjának főbb változásait. Megállapításainak és adatainak napjainkra azonban csak a történetiség szempontjából van felbecsülhetetlen Jelentősége és értéke. Jászberény környékén - de részben az egész Zagyva-medence viszonylatában is -, mind tér-, mind területbeni megoszlás tekintetében jelentősen eltér a század elsőfeli megfelelőjééül készben 7*a homok terül eteken elsősorban/-/ növekedtek, részben pedig az alkotó és uralkodó fanemek viszonyai változtak meg. A vadkörte pl. szinte "nyomtalanul" eltűnt, míg a tölgy rovására megszaporodott az akác, és a nyárféle, de megjelent a fenyő /Picea abies és Pinus sylvest ris/ is /Buschmann; 1982, 1985/. A fentiek figyelembe-vételével a terület fás vegetációjának "újra értékelése" szükségeltetik, ezert ebben a fejezetben nem kerül elemzésre. Iv'.inthogy a terület egyre inkább művelés ala vonódott, az össz-vegetaciót alkotó növényfajok jelentős hányadát te-