Dr. Szabóné Danka Klára: A Hortobágy-Berettyó folyó cönológiai vizsgálata (2008) / 0921-2008

- 7 A parton szines látványt nyújt a vesszős füzény, nőszirom, virágkáka /VI.5./. A pipacs, szarkaláb, búzavirág a magyar alföldi táj sajátos nyári hangulatát adja. A vizmélység csökkenésével, a fokozatos eutrofizációval a vizi, mocsári növények szervesanyag termelésének fokozódásával, a viz visszahúzódásával mocsári állapot jön létre. Kezdetben sásfélék, törpekáka alkotnak állományt, majd a vizszint csökkenésével elhal a tündérfátyol /VI.21./, megjelenik a fekete nadálytő, iszapkányafü és más fajok. A nedvesrét jellemző növényei még: mocsári csetkáka mocsári gólyahir Buborcs boglárka tejoltó galaj indós pimpó Jellemző tömegfüvek: réti ecsetpázsit sziki egérárpa szakállas kakaslábfü juhosenkesz nádperje Eleccharis palustris Caltha palustris Rannunculus sardous Galium verum Potentilla reptans Alopecurus pratensis Hordeum geniculatum Echinocloa phyllopogon Festuca pseudovina Calamagrostis pseudophragmitos a folyó egyes szakaszait követve más-más társulás követi egymást. A vizsgált terület növényekben igen gazdag, munkámban a mintavételi területek között kimutatható hasonlóságokra és különbségekre szeretnék választ kapni. Az eredmények alapján célom a témának oktatásban való alkalmazása.