Gömöri Edit: Egy jászkiséri szikes puszta botanikai feldolgozása (2008) / 0917-2008

u. • ///-h2> 64. Vastartalom kimutatása Módszer: Anyagok és eszközök: 5%-os MH.SCiT, vas /III/ ösezehasonlitó oldatsor 5 ml-es pipetta, 0,02 mólos KMnO

A-oldat, kémcsövek, ' kémcsőállvány, cseppentő, Kémcsőbe 5 ml. talajkivonatot mértem, majd 2 csepp 0,02 mólos KMn04-oldatot adtam hozzá. Ezután 2 ml. ammónium-rodanid-oldatot mértem hozzá., és a fellépő vörös szint összehasonlító oldatsorral összevetve szerettem volna a vastartalmat meghatározni. De mivel ilyen oldatsor nem állt rendelkezésemre, csak megközelítőleg tudtam tájékozódni a vastartalomról. Megf i/:;;velás: A. minta: minimális színváltozás B. » " C. minta: legminimálisabb színváltozás Magyarázat: A talajban a vas-oxid és hidroxid formában van jelen. A vas-hidroxid vizben nem oldódik, kolloid szolt képez. Az ellentétes töltésű hidrátburokkal rendelkező kovasavak szintén szolt képeznek. A két szol komplex gélt képez egymással és kicsapódik. így keletkezik az anyag, amely a talaj viz és tápanyag gazdálkodása szempontjából rendkívül fontos. A vizságlat azon alapszik, hogy a vas /III/ ionok a rodanidokkal vörös szinü, rosszul disszociáló vasrodaniddá egyesülnek. Fe3 + 3 SCH- = Ee/SClí/3 Következtetések: Az alacsony vastartalomtól enyhén lúgos talajra következtettem. Hiszen tudjuk, hogy a mikroelemek felvételét a pH. érték befolyásolja. A bázikus, ; : ses talajokból az Fe felvétele nehezebb, me mert lúgos talajokból a vasvegyületek oldhatatlanokká válnak, így a feltalajban kevés vasat találtam. Mindez a talaj lugos-meszes jellegét is mutatja. A mész feltehetőleg javitás utján került be a talajba. alacsony Ee tartalom rendkivül kev s Ee. tartalom