Gömöri Edit: Egy jászkiséri szikes puszta botanikai feldolgozása (2008) / 0917-2008

A növénytan mindig is érdekelt. De csak ezen a nyáron ismertem meg közelebbről ezt az ágát a biológiának. Ugyanis még nyár elején felvetődött a gondolat, hogy dolgozatom témájául botanikai megfigyelést választhatok. Már csak a terület kiválasztása volt hátra. Természetesen lakóhelyemen kerestem alkalmas területet. A terület jellemzése a Jászság ismertetésével válik teljessé, ezért először a Jászságot ismertetem. A Jászság az Alföld északi részén fekszik a Mátraés a Bükk-hegység déli lábánál. Nyugatról a Gödöllőidombság és a Cserhát, Keletről a Hevesi-sik, és a Tisza határolja. Délről pedig a Kiskunsághoz kapcsolódik. A földrajzi szélesség 47,2° - 47,6°-a és a 19,6° - 20,4° hosszúsági fok között fekszik. Területe 2100 knf. Átlagos tengerszint feletti magasság 97 m, a legnagyobb szintkülönbség 17 m. A Jászság területének kialakulása: A variszkuszi helységképződés a karbonkorban kezdődött el hazánkban. A mélyfúrások alapján megállapították, hogy a Jászság alatt 3000 - 4000 m mélységben találjuk meg ennek nyomait. Ez az állandó földmozgások és rárakodások hatására került ilyen mélyre. Lepusztulások után ut nyilt a tengerek térhódításának. A középkorban a Thetys-tenger hosszú uralma során hatalmas mennyiségű üledék halmozódott fel. A középkor végén a tenger visszahúzódott, a keletkezett mészkőtáblák felmagasodtak a variszkuszi maradványokkal együtt. Ebben az időszakban az Alföld helyén közteshegységet találunk, körülötte pedig a Thetys-tenger egyik mellékágát. További földkéreg mozgások hatására a kialakult közteshegység töredezett, hasadozott, körülötte pedig a tengerág kőzetei gyűrődtek és kialakult a Kárpátok