Juhászné Sáros Márta: A vízszennyezés hatása az élővilágra (2008) / 0916-2008

23 általában nem tud változtatni a viz sótartalmán, ezért vagy alkalmazkodik, vagy elpusztul az a csoport, amelyik nem birja. így a vizben található fajok tükrözik a viz sótartalmát. A halobitás a vízkezelésre is hatással van, kémiai módszerekkel mérhető, amelyek a következők: I. A viz összes oldott anyag tartalmának meghatározása. II. A viz fajlagos elektromos vezetőképességének mérése. III. Kalcium és magnézium meghatározása komplexometriával. IV. Nátrium és kálium meghatározás lángfotometriával. V. Klorid meghatározás argentometriával. VI. Szulfát meghatározás koloriaetriával. VII. Hidrokarbonát és karbonát kiszámítása a lúgosságból. VIII. Maucha ion-tartalom csillagábra szerkesztése. IX. Ruttkay-féle ion-tartalom négyzetdiagram szerkesztése. Ezeket a vizsgálati módszereket csak azért említettem, mert közülük néhány kapcsolatba hozható a tanitási gyakorlattal. Az egészségügyi szakiskolákban ugyanis a második évben laborismereti kémiát tanulnak a tanulók, s ennek nagyrésze analitika. Ezen témakörön belül tantervi anyag az argentometria, kolorimetria, fotometria. Az első 6 módszerrel tulajdonképpen a gyakorlatban is megismerkednek tanulók. A kompleximetriás titrálást és a csapadókos titrálást /argentometria/ kémia órán tanulókisérlettel 4 fős csoportokban végzik a tanulók. A viz fajlagos elektromos vezetőképességét fizika órán mérik. A többi vizsgálathoz hiányoznak az eszközeink, műszereink, de szerencsére egy telken vagyunk a Hetényi Géza Megyei Kórházzal, amellyel nagyon jó a kapcsolatunk. Évek óta rendszeresen látogatjuk a kórház laboratóriumát kora reggeli órákban, amikor még nem küldték le az osztályok a vizsgálati anyagokat, s igy nem zavarjuk a laboratórium munkáját. Ott szokták elvégezni a vizelet minőségi kémiai elemzését, az összes oldott anyag tafcfcalmának meghatározását-mivel az iskolánknak nincs száritószekrényeps a fotométerrel is a kórházi