Juhászné Sáros Márta: A vízszennyezés hatása az élővilágra (2008) / 0916-2008
18 rákocskák, parányi kerekesférgek, vizirovarok lárvái kebelezik be. Őket pedig a halak ivadékai és a nagyobb békés természetű halak kapdossák el. A halak közt is ismerünk kimondottan növényevő halakat, amelyek algákkal, hinárral és nád, sás zsenge hajtásaival táplálkoznak. Ezeket és a kisebb planktonevő, az s • iszapbői férgeket, növényekről vizicsigákat szedegető halakat a ragadozóhalak nyelik el, /"A nagy hal megeszi a kis halat"!/ Az állatok anyagcsere termékei, az elhalt növényi részek, elpusztult állatok tetemei a fenékre hullanak, aliol azokat a vizi baktériumok /csak 1000-2000-szeres mikroszkópi nagyítással megfigyelhető, gömb- vagy pálcika alakú mikroszervezetek/ elemei növényi tápanyagokká bontják le. Hulladékfogyasztó gerinctelen állatok /vizicsigák, csővájó férgek, árvaszúnyoglárvák stb./ is részt vesznek a vizi élettérben képződő szerves hulladék egy részének újrafelhasználásában. A növények-állatok-baktóriumok között igy válik teljes körfolyamattá a vizi tápláléklánc, 3. "Vízminőség. viaviasr;álat« viamno^ijé,-; 3.1. Vízminősé g /24.ábra/ A vizminőség viz tulajdonságainak összessége. Az élővizek minőségének kialakításában fontos szerepe van a hidrológiai és meteorológiai tényezőknek, a vizgyüjtő talajviszonyainak és a vizek természetes élővilágának. Az utóbbi évtizedekben azonban egyre inkább döntővé válik a mesterséges beavatkozások vízminőségre és a mezőgazdaság kemizálédásá. következtében a különböző fajta mesterséges, főleg kémiai jellegű készítmények hulladékai kerülnek a vizekbe. A szennyezések hatására az élővilág természetes egyensúlya megbomlik. A vizminőség /a viz fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai/ alakulásának állandó nyomonkövetésére tehát alapvetően szükség van, amit rendszeres viövizsgálattal lehet biztositani.
