Szirmai József: Adatok Kunhegyes térségének madárfaunájához (2008) / 0913-2008

51 . 2-es számú területrészkén

t egy 5-6 km hosszú, 4-500 m széles kocsányos tölgyest kezeltem, mely a Nagykunsági főcsatorna mentén húzódik és átszeli a Tiszagyendára vezető 2 betonút. Ennek k b „ 1,5 km -nyi részét vizsgáltam, Az erdőt több helyen állandó vizű belvízcsatornák szegélyezik, i11. keresztezik. Egyik, általam is ellenőrzött részén, 1979 telén erdőirtást végeztek. Az így keletkezett tarvágást, a későbbiekben nem tekintettem új biotopnak, de az itt megjelent új fajok esetében, a tarvágás biztosította "új élőhely" szerepéről említést teszik. Cserjeszintben gyepürózsát (Rosa canina), fekete bodzát és keskeny levelű ezüstfát (Eleagnus angustifolia) találtam. Az utóbbi hosszan szegélyezte a fent említett belvízcsatornákat és nagy szerepe volt a télen érkező énekesek eltartásában. A cserjeszint sokkal gyérebb volt, mint az előzőé. A koronaszintet csaknem teljes mértékben kocsányos tölgy alkotta, elenyésző százalékban jelentkezett magas kőris (Fraxinus excelsior) i11. fehér akác. Ez az erdő 10-15 évvel idősebb volt az előzőnél. i A 3-as számú területrész

t a falu DNY-i sarkán választottam, ahol az utolsó házak beékelődtek az erdő fái közé. Igen alacsony fekvésű, amelynek felszíni mélyedéseiben, ill. felhagyott kubikgödreiben időszakos és állandó vízfelületek alakultak ki. Ezek szervesen épültek az őket körülvevő ültetett erdőbe, ami 3 részre volt tagolható. Az első tag cserjeszintjét - mely gyér volt - kevés gyepüró-