Harka Ákos: Új fajok a Közép-Tisza halfaunájában (2008) / 0912-2008

- 2 ­megjelenésére.^ A későbbi években országszerte elszaporodott, s ma már alig akad olyan vizünk, amely mentes lenne tőle. Tiszai előfordulásáról már évek óta tudunk, hiszen a halastavak lecsapo­lásával rendszeresen bekerült a folyóba is, de tömeges jelenlétét folyószakaszunkon csak 19ö6 őszén észleltük. Eddig emiitett halaink emberi közreműködéssel kerültek vizeink­be, a továbbiakban viszont olyanokról lesz szó, amelyek tőlünk függetlenül váltak faunánk tagjaivá. A törpe csíkot /Cobitis aurata/ az 192o-as években találták meg Európában, előbb a Balkánon, majd_ a Felső-Tiszában. Hazánkban Jászfalusi Lajos észlelte először a Kőtelek melletti Tisza-szaka­5 szon, de felfedezése - talán a faj akkori ritkasága miatt - nem talált visszhangra, Vásárhelyi István sem tesz róla emlitést idé­zett tanulmányában. í'egfigyeléseink szerint a törpe esik terjedőben és szaporodó­ban van. Ujabb és ujabb lelőhelyeire derül ^én.y, a közép-tiszai állományt pedig jól jellemzi, hogy csupán a tiszafüredi öntöző­rendszer kezdeti szakaszáról több száz példánya kerül elő évente.^ Terjeszkedőben lévő faj a Duna torkolatvidékén és a Fekete-ten­ger félsós parti vizeiben élő tarka géb /Eroterorhynus marmoratus/ is, amelynek hazai előfordulásáról 1672 óta tudunk. Érdekes, hogy miközben a Duna mentén és a Dunántulon egyre több helyről mutat­ták ki, Kelet-Magyarországon továbbra is ismeretlen maradt, Első tiszai pldányai ugyan már 196o-ban előkerültek Szeged környékén*, de az észleléseket követő több mint negyed évszázados szünet alap­ján ugy tünt, hogy jövevény fajunk tiszai terjeszkedése megtorpant. 19b7 augusztusában azonban váratlanul 11 példányt fogtunk belőle a kiskörei duzzasztó alvizén, ami annak lehetőségét is fölvetette, hogy halunk már a duzzasztó fölé is eljuthatott. Több alkalommal is próbálkoztunk felkutatásával a viztározó területén, kétszer pedig egészen a tiszalöki duzzasztóig végighalásztuk a folyót, de célunkat tekintv-e eredménytelenül. Végül mégis sikerrel zárult a kitartó keresés, ugyanis 19&7 novemberében ujabb példányára buk­kantunk a tiszafüredi öntözőrendszerben, bizonyitva, hogy a tarka géb már a Kiskörei-viztározóban is él. Kitkán bár, de még Európában is előfordul, hogy a tudomány előtt ÍXXKFK±±RX korábban ismeretlen, uj gerinces állatfajra ta­lálnak a kutatók. 9z történt 1974-ben is, amikor Juraj Holcik és Karol Hensel egy uj durbincsfajt fedezett ^el a Duna szlovákiai szakaszán, melyet azután Hománia területéről is sikerült kimutat-

Next

/
Thumbnails
Contents