Kalmár Ferenc: Téli madárvédelem a gyakorlatban (2008) / 0897-2008

-12 A kék cinegék nagyobb testű rokonaiknál jóval gyakrabban csipegetik a kiaggatott szalonnát, illetve húsdarabokat. Sietve eszegetnek, s jóllakva rendszerint azonnal távoznak az etetőtől, ellenben a széncinegék majdnem egész nap az etető környékén "matatnak". Nem sokkal a cinegék után "befut" a fekete rig

ó is. A föld fölött alacsonyan repülve, magányosan érkezik, s a keritésre száll. Egy ideig ott üldögél, majd a málnabokrok sűrűjébe röppen. Gallyról-gallyra ugrálva közelíti meg a bokrok alatt elhelyezett lapos tálat, melybe alma 4 és hús darabkák vannak kirakva. Nem ritkán 2-3 ilyen szép fekete, sárga csőrü madár is összegyűl a tál mellett, s békésen eszegetnek egymás mellett, nem úgy, mint nyáron, amikor bizony gyakoriak a hímek közötti összetűzések. Amikor még az etetősátor nincs telítve pintyekkel, bet beugrál alá egy-egy napraforgószemért. A zajos verebek, zöldikék stb, társaságát láthatóan nem kedveli, ezek érkeztével rendszerint távozik is. Ha evés közben valami magzavarja, megriadva csetteg. Nem sokat kell várni a verebekr

e sem. Nagy csapatokban, nagy csiripeléssel kavarognak le a közeli fákra. Csapataikban rendszerint mindkét faj egyedei megtalálhatók. Nagyon óvatosak, sokáig a fákon gunnyasztanak, s csak ha már meggyőződtek róla, hogy nincs semmi veszély, akkor lepik el az etetőt. Sokszor megfigyeltem, hogy a verebek csak akkor szállnak az etetőre, ha már valamilyen másik faj ott tartózkodik.