Adatok a nagyrévi Zsidó-halom felső-pleisztocén malakofaunájához (2008) / 0890-2008

A t index szerint a legmélyebbről vett E minta szedimentálódása során uralkodhatott viszonylag csapadékos klímával karöltve a legmagasabb hőmérséklet. Az E-D-C mintákhoz tartozó melegebb, de egyre szárazabbá váló klímával hozhatók összefüggésbe a 2,2 m mélyen, a C és D minta találkozásának környezetében megjelenő szervesanyag-maradványok. A 2. ábrán látható sávban elszórtan észlelhető szénszemcsék (?) talán az egykori sztyeppetűz tanúi. Az utolsó két mintavételi szakasz (B, A) t indexe hűvösebb klímára utal. A B minta száraz hideg, az A minta csapadékos hideg klímája zárja le a löszképződést. Az üledéksor jelentős része (D, C, B minták) a Punctum pygmaeum-Vestia turgida zonulához (18 000 és 16 000 BP év között) köthető. Az előbbi megállapítások összhangban vannak Sümegi, P.-Krolopp, E. (1995), Krolopp, E.-Sümegi, P. (1991, 1995) würm korú löszök képződésével kapcsolatos közléseivel. Összefoglalás Nagyrév környékén a különböző korú mororvák és az élő Tisza közötti zugban, a Duna egykori középső-pleisztocén hordalékkúpjának magasabb térszínein, elsősorban a kisebb facsoportokkal tarkázott styeppés ártérperemeken - például a Zsidó-halmon - eolikus lösz rakodott le a felső-pleisztocén végén. A nagyrévi Zsidó-halom malakofaunájának vizsgálata (1. és 2. ábra) a Szeged-Öthalom (Krolopp E.-Sümegi Pl.-Kuti L.-Hertelendi E.-Kordos L. 1995) és a Mindszent melletti Koszorú-halom (Domokos, T.-Krolopp, E. 1997) eolius löszéhez hasonló faunát eredményezett (1. táblázat). Különösen nagy a hasonlóság a térben egymáshoz közelebb fekvő mindszenti feltárás legfelső 3 m-re és a hasonló vastagságú nagyrévi feltárás malakofaunája között. Meglepő, hogy mind a Koszorú-, mind pedig a Zsidó-halom vizsgált feltárásának üledékéből hiányoznak a Vertigo fajok. A két feltárás hasonlít még abban is egymáshoz, hogy a fauna általános kvalitatív képe a több méteres üledéken belül de facto állandó. A feltárás középső része (D, C, B minták - 2. ábra), a Punctum pygmaeum nagymértékű feldúsulása miatt (dominanciája a B és D mintában 28% körül van), a Punctum pygmaeum-Vestia turgida zonulával (Trichia hispida-Bithynia leachi biozóna, Semilimax kotulai subzóna) azonosítható (18 000 és 16 000 BP év között). Köszönettel tartozom dr. Krolopp Endrének a Zsidó-halom egykori feltárásából származó malakológiai anyag revíziójáért és dolgozatom elkészítéséhez nyújtott önzetlen segítségéért. 57