Tordai Erzsébet: A Tiszaföldvár környéki szikeseken végzett növényföldrajzi megfigyelések és talajkémiai vizsgálatok (2006) / 0880-2006

-6d-sen átment. A bő nedvesség hatására a kémiai mállás erői sebben ment végbe , az oldható anyagok lefelé vándorolhatnak a talajba.A talajviz szintjének süllyedésében a vízmozgás két irányúvá lesz. A felfelé való mozgás az alkáli li sókat a felszin közelébe hozza és itt a párolgás következtében besürüsödik. A szikesedés ebből kifolyólag ment végbe. Tehát már a belviz rendezése előtt is szikesek voltak ezek a talajok , de az esztelen erdőirtás következtében jobban kifejtették a felhalmozódott sók kárositó hatásukat . Az Alföld prehisztorikus népei , a rómaiak, a különböző pásztor népek égették „éirtották az erdőket.A Vili. században a folyók szabályozásával , lacsapollsokkal a talajviz szintje csökkent , ezzel a szikesedés fokozottabban kezdetét veszi. A Tiszazugi szikes szelvények a szerkezetes , szolonyec tipust mutatják. Ezek / Soó 1962/az atlanti kor utáni időben keletkeztek a mocsárerdők helyén. A szolonyec tipus fejlődésére Vljamsz ad nemzetközi viszonylatban is legelfogadhatóbb magyarázatot. /Apud Arany 19>S/ A kőzetek mállásából keltkezett nátrium ós klór ki1ugozódik és lejut a sikságra. A növények táplálására nemalkalmas sók felhalmozódnak; igy a nátriumklorid és a nátriumszulfát. Az adszorbcióskomplexumban a nátrium kicseréli a kalcium iont.A kolloid részecskék eloszlási finomsága növekszik, a talaj szerkezete romlik. A talaj morzsalékossága csökken , a viz az összefüggő haj szálcsővecskékben helyezkedik el. Nyári szárazság idején a tömeg kiszárad, térfogata csökken , emiatt mély repedések lesznek rajta .így jön létre a réti szolonyec.