Molnár Tímea: Martfű és környéke talajainak jellemzése (2006) / 0876-2006
Réti talajok A réti talajok keletkezésében az időszakos vízbőség, a talaj időnkénti túlnedvesedése játszott nagy szerepet. A vízhatásra beálló levegőtlenség jellegzetes szervesanyag képződést és az ásványi anyagok redukcióját váltotta ki. Ez a talajtípus Martfű határának mélyebb területein alakult ki. Szolonyeces réti talajo k kialakulásában a réti folyamatok mellett a szikesedés is szerepet játszik. Ez ahhoz vezet, hogy a réti talajokban, bizonyos mélységben, a talaj kolloidjaiban, Na + -ionok épülnek be. S ennek megfelelően egy tömörebb, sötétebb színű és kedvezőtlenebb vízgazdálkodási sajátságokkal rendelkező szolonyeces szint jön létre. Ennek következménye, hogy a szárazságra érzékenyebb növények életfeltételei szempontjából kedvezőtlenebb, mint a réti talaj. Különféle laboratóriumi vizsgálatok alapján megállapították, hogy a szelvény agyag mechanikai összetételű, erősen tömődött, amelyet a felhalmozódási szint szolonyecessége még csak fokoz. A szikesedés oka ezen a területen a közeli sós talajvíz. A közös vizsgálati adatok szerint a talajvíz sótartalma meghaladja az 1000 mg/litert. A víz típusát tekintve a nátrium-kalcium jellegű. A vizeskivonat elemzési adatai felhívják a figyelmet a sós talajvíz hatására, amely a szikesedést okozza. A vizsgálatok szerint kimutathatóa nátrium uralkodó szerepe. A szolonyeces réti talaj erősen szolonyece s altípusa kisebb területen található. Ennél az altípusnál a B-szintben a „S"-érték több mint 15 %-a Na +. Típusos réti tala j közeli talajvíz hatására keletkezett talajtípus. Kialakulásában csak a réti talajképződésre jellemző folyamatok játszottak szerepet. Folyóvölgyek, homokhátak mélyedéseiben, löszön, vagy löszös alapkőzeten, illetve más karbonátos, vagy karbonátmentes laza, üledéken képződtek, ahol a nem szikes talajvíz szintje 3 m-nél közelebb van a felszínhez. A túl sok nedvesség és levegőtlen viszonyok hatására képződött szerves anyagok a talaj humuszos szintjén szürkésfeketére színezik. A humuszos réteg felbontható egy egyenletes humuszos A-szintre és egy fokozatosan csökkenő szervesanyag tartalmú B-szintre. Ez utóbbi azonban sokkal rövidebb, mint a csernozjom B-szint. A réti talajok a gazdaság nagy részét foglalják el. A talajtípusra az agyag mechanikai összetétel jellemző a vizsgálati eredmények szerint, amely a mélység növekedésével párhuzamosan csökken. 5
