Molnár Tímea: Martfű és környéke talajainak jellemzése (2006) / 0876-2006
nátriumsók közvetlen toxikus hatása miatt, mind, pedig a nagy sótartalommal együtt járó magas talajoldat ozmózisos nyomása miatt a növények életfeltételeiben komoly nehézségeket okoz. A fenti okok miatt ez a másik magyarázata a szikes talajok kedvezőtlen termékenységének. A terület talajképző kőzetei agyag, lösz, és homok fordul elő. Martfű határának talaja nagyobb részt löszön képződött réti csernozjom és a déli részen kisebb homokos folt is található. Eloszlásuk és változataik különösen a felszínhez közeli rétegekben gyakorolnak nagy befolyást a talajképződési folyamatokra és a kialakuló talajtípus tulajdonságaira, mivel szoros kapcsolatban állnak a domborzati és vízrajzi viszonyokkal. A legmagasabb felszíneken rendszerint csernozjom talajo k, az alacsonyabb részeken szike s, réti illetve különböző öntéstalajo k jellemzőek. A talajvízszint 3-5 m között változik, így a talajok kialakulására hatással van. Csernozjom talajok Magyarországon csernozjomok elsősorban a síkságok magasabb részein fordulnak elő. A csernozjom talajokon belül is a réti csernozjom talajok vannak túlsúlyban Martfű környékén. Minden esetben kálciumkarbonát tartalmú alapkőzeten keletkeztek. A csernozjom talaj a mezőségi füves növényzet hatására alakult ki. A kationok, főleg a Ca + +-ban való gazdagsága, a karbonátok felhalmozódás a szelvényben és vándorlásuk a gyökérzónában. S emiatt a szerves és szervetlen anyagok semleges és gyengén lúgos viszonyok között alakultak át. Szerkezetük többnyire morzsás. A csernozjom területek mélyebb fekvésű részein fordulnak elő. E talajoknál, a csernozjom jellegű humusz-felhalmozódás mellett, gyenge vízhatás is észlelhető, mely a viszonylag magas talajvíz, vagy a mélyedésekben összefutó belvizek következménye. A viszonylagos vízbőség a szelvényben időszakonként anaerob körülményeket hoz létre. így egyrészt sötétebb színű humuszanyagok képződnek (melyek egy része 3
