Vass Judit: Tiszaföldvár történelme kezdetektől napjainkig (Tiszaföldvár, 2006) / 0875-2006

Rézműves 1 Szikvízgyártó 3 2 Üvegező 2 Szőnyegszövő 1 Lemezáru-készítő 2 Összesen 95 239 158 183 138 80 6.3. Téglagyár

4

1 Tiszaföldvár téglagyártására vonatkozóan hiteles adat csak a XVIII. századtól van. Egykori leírás szerint az 1787-ben épült református templom téglákból és „kétskei kövekből..." épült.

4

2 A földbirtokosok kastélyai és kúriái és nagyrészt téglából épültek, pl. a Gött-kastély, a Beniczky- kúria. Saját téglaégetővel bírt a Podmaniczky család is, amely 1728-tól birtokolja Földvár területét. A paraszti építkezésekben nincs nyoma a téglából való építésnek, mivel azt csak az egyházak és a földesurak tudták megvásárolni, illetve előállítani. Körükben a „vert fal" és a vályog volt használatos. A tiszaföldvári „Halesz" nevű, egykori Tisza-ártérre levezető keskeny, lejtős utca téglafala az 1870-80-as években már megvolt. Valószínűleg ennek anyaga már nem az uradalmi égetőből származik. Számottevő téglatermelés Tiszaföldváron egy tőkés jellegű részvénytársaság működése idején indult meg. 1872-ben a Tiszaföldvári Polgári Társulati Alap veszi haszonbérbe a községi téglaégetőt, amely 1949-ig termelt (1945 után a Tiszaföldvári Földműves-szövetkezet kezelésében volt). 1893. szeptember 20-án veszi meg az Alap a Balogh Lázár által felkínált téglagyárat, amelynek a területén épül fel a későbbiekben a ma is üzemelő téglagyár a város északi részén, a vasútállomástól egy kilométerre. Az 1910ben alapított gyár sokáig (1951) csak kézi vetésű volt. A kézi téglavetés kemény mesterség. A kibányászott agyagot a mai vályogvetőkhöz hasonlóan kapával vágták, lábbal taposták és gyúrták, addig, amíg a már korábban beáztatott agyag el nem ázott teljesen, illetve képlékennyé nem vált. A munkanap mindig a „sár" készítésével kezdődött. Általában hárman dolgoztak együtt, de legtöbbször egy-egy család állt össze (10-12 család dolgozott a téglagyárban). A formázok rendszerint nők vagy gyerekek voltak. Egy jól összeszokott csoport 1000-1500 darab téglát tudott elkészíteni naponta. A lapjára állított tégla egy napig száradt, ezután hordták be a „sutnyik" 4

1 Szabó Gyula: Visszapillantás a Tiszaföldvári Polgári Társulati Alap történetére 1938. 29-31. p. 4

2 Szűcs Imre: Adatok a tiszaföldvári református egyház történetéhez 1938. 14. p. 40