Vass Judit: Tiszaföldvár történelme kezdetektől napjainkig (Tiszaföldvár, 2006) / 0875-2006

Ahogy nőtt a település, úgy vált egyre népesebbé- ahogy gazdagodott, úgy lett a térség egyik meghatározó helye. Egyik hatás szorosan összefüggött a másikkal, egymást gerjesztették- ettől fejlődött, ez tette faluból nagyközséggé, mezővárossá, majd várossá. „A település száz év alatt alapterületének több, mint ötszörösére nőtt. Nagyok a belterületi kertek, a múlt építészeti emlékeit elbontották, egyen kockaházak épültek, a település utolsó szabadkéményes parasztháza romokban, 100 km-t meghaladó belterületi, döntően földutak... Nehezen kezelhető, rengeteg pénzt és fejlesztési lehetőséget igénylő település"- mondta a városról a település polgármestere, Borza Attila. 2.8. A munkanélküliség alakulása Tiszaföldváron A mezőgazdasági munkahelyek megszűnése felszínre hozta azokat a gondokat, melyeket a rendszerváltásig a „ teljes foglalkoztatottság" illúziója eltakart. Egyértelművé vált, hogy a települések „ egy lábon állnak", ami nem mást jelentett, mint hogy a mezőgazdaság oly mértékben nehezedett egy-egy településre, hogy más jellegű- elsősorban természetesen ipari tevékenység - képtelen volt megtelepedni a falvakban , városokban. Ma sok gond és probléma erre vezethető vissza. Míg csupán mezőgazdasági nagyüzem tevékenykedett egy-egy településen, nem alakult ki olyan bérverseny, amely a szövetkezeteket a munkaerő megtartása miatt bérversenyre késztette volna. Ugyanakkor a településeken élők szakmai képzettsége, felkészültsége teljes mértékben alárendelődött a mezőgazdaság igényeinek. Ebből adódóan magas a szakképzetlenek száma a térségben. A rendszerváltás után, az azóta eltelt időszak alatt a mezőgazdasági munkából élők száma nagymértékben csökkent. A munkanélküléségi mutatókat 1992-től tüntettem fel. Ez volt az az év, melyben a valamikor jól működő, az utolsó időkben azonban már a tartalékait felélő helyi termelőszövetkezet jogutód nélkül megszűnt. Ezzel a település munkanélküliségi mutatója ugrásszerűen megnőtt, s sajnos azóta is, folyamatosan felette van az országos mutatóknak. Ami tendenciájában kedvező, az az, hogy az eltelt időben 10% alá csökkent, viszont összetételében nagyon rossz. A munkanélküliek jelentős része szakképzetlen, idősebb- és már hosszú ideje munkanélküli. Rossz ez azért, mert képzettségüknél és életkoruknál fogva már nem képezhetőek. Ahhoz, hogy részt vehessenek a tartósan munkanélküliek a képzésben,- átés továbbképzéseken: nyolc általános befejezésével, valamilyen szakmával, motivációval, fogékonysággal kell- kellene rendelkezniük. Ez nem így van. A tartósan munkanélküliek egy 19