Vass Judit: Tiszaföldvár történelme kezdetektől napjainkig (Tiszaföldvár, 2006) / 0875-2006

A szövetkezeti mozgalom fénykorában (hetvenes évek) a mezőgazdasági szövetkezetekben 1580 fő dolgozott. Ipar még mindig nem volt, de Tiszaföldvár központi szerepe a környező települések sorában egyre erősödött, a népessége nőtt, 1970-ben nagyközséggé vált. A termelőszövetkezetek egyesüléséből létrejött az országos hírű - és országos eredményeket produkáló „Lenin Mgtsz", amely megélhetési lehetőséget adott a település legtöbb családjának, virágzott a martfűi Tisza Cipőgyár, amely foglalkoztatta az ingázók tömegeit - mindenki megelégedésére működött a „gulyás-kommunizmus". Interjút készítettem a„ gulyás- kommunizmusról" egy 70 éves tiszafoldvári volt termelőszövetkezeti párttitkárral: „- Gulyás- kommunizmus- mit takar a kifejezés? - Ugyan azt, mint a másik is: „ a legvidámabb barokk". Rájöttek Kádárék, hogy a létező szocializmust a magyar mentalitáshoz, a magyar lehetőségekhez kell igazítani. Ahogy múlt az idő, ahogy távolodtunk '56- tói, úgy vált egyre puhábbá, egyre elnézőbbé a hatalom. - Lehetett a szocializmus nemzeti? - Kaphatott nemzeti sajátosságokat. Gondoljunk csak bele: más volt a jugoszláv, a román, a cseh, a kelet- német. Másként viselkedett a rendszer, más lehetőségei voltak az állampolgároknak, más volt a vezetés stílusa, módszere. Természetes, hogy a jó irányvonalat Moszkva diktálta, attól eltérni nem lehetett. - Milyenek voltak a hétköznapok? - Mindenki dolgozott, dolgozhatott. Tervezhető volt a jövő, biztos a megélhetés. Gyarapodtak az emberek. Kicsi ház, kicsi kocsi, kis család. Nyaranta vállalati üdülőkbe jártak a Balaton mellé. - A politika? - Minden át volt politizálva. Politikai tett volt a munka, a munkahelyi helytállás is, de direkt, közvetlen módon a többség nem nagyon politizált. Vidéken háztájit művelt, aztán sorra alakultak a vállalati- gazdasági munkaközösségek, amik már félmaszek formái voltak a jövedelemszerzésnek Mindenki igyekezett a lehetőségek határain belül minél jobban élni. - A vezetés, a párt engedte ezt? -Volt egy, Kádárnak tulajdonított mondás: „ Aki nincs ellenünk, az velünk van. " így aztán, aki nem szállt nyilvánosan szembe a fő iránnyal, azt hagyták. " 17