Vass Judit: Tiszaföldvár történelme kezdetektől napjainkig (Tiszaföldvár, 2006) / 0875-2006

2.5. Új társadalmi- gazdasági rend A háború befejeződése után Tiszaföldváron is több párt alakult. A Magyar Kommunista Párt, a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Polgári Demokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt, a Magyar Szabadság Párt

1

5. 1947 elején a földreform során kiosztottak 7420 kataszteri hold földet, földhöz juttattak 1270 „újgazdát".

1

6 1947 augusztusában az úgynevezett „kékcédulás" nemzetgyűlési választásokat Tiszaföldváron - a csalások és visszaélések ellenére - a Nemzeti Paraszt Párt nyerte, de az országos eredményekhez hasonlóan a községben is a Magyar Kommunista Párt lett a közélet meghatározó ereje. A választási szövetség- melyet a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt és a Független Kisgazdapárt alkotott- megszerezte a leadott érvényes szavazatok 60, 9%- át. A szövetségen belül lényegesen megerősödött a Kommunista Párt- s ez lehetővé tette a szövetségen belüli hatalomátvételt. A szociáldemokratákat beolvasztották a két parasztpártot ellehetetlenítették, szétzilálták. Hasonló volt a helyzet Tiszaföldváron is- egyértelműen látszik a grafikonból, hogy a Szociáldemokrata Párt támogatottsága lényegesen alatta maradt az országos eredménynek, ugyanakkor mindkét parasztpárt nagy támogatottságot kapott, helyben az országosnál lényegesen jobban szerepelt a Nemzeti Parasztpárt és a Független Kisgazdapárt is. A Demokrata Néppárt és a Pfeiffer- féle szociáldemokraták nem kaptak szavazatokat Földváron. 1948-ban elvesztette Tiszaföldvár járási központi státuszát, 1949-ben önálló településsé vált Martfű

1

7. Tiszaföldvár ipari üzemek nélküli, mezőgazdasági településsé vált. Az öt- és hároméves tervekben sem terveztek a településen ipartelepítést, ezzel meghatározták Tiszaföldvárnak jövőjét, mozgásterét, lehetőségeit a mai napig. Békekölcsönöket jegyeztek, szovjet hősi emlékművet állítottak, s egy apró, de a korra, az itt élő emberekre roppant mód jellemző adat: 1949. március 19-én Tiszaföldvár díszpolgárává avatták Rákosi Mátyás elvtársat... 1952 elején a településen helyeztek el 212 fő Budapestről kitelepítettet, a kuláknak minősített tehetős (tehetősebb) gazdáktól elvett köztulajdonba vett épületekben, „ 1

5 Az MKP és SZDP működése Tiszafóldváron 1945 és 1948 között - Jegyzőkönyvek, határozatok 1

6 Somlyai Magda: Történelemformáló hétköznapok Jász -Nagykun- Szolnok vármegyében 1981.47- 48. p. 1

7 Szolnok megyei Levéltár-Határozatok 1949. 13