Kovács Mónika: Martfű fejlődése és emberierőforrás-háttere a rendszerváltástól napjainkig (2005) / 0863-2005

- Tiszai Tájvédelmi Körzet része. Martfű határának talaja nagyobb részt löszön képződött réti csernozjom, de a déli részen kisebb homokos folt is található. Martfű természeti kincsei a kisebb mennyiségben előforduló földgáz és a város melegvizes strandját tápláló 60° C - os termálvíz (a nátriumhidrogén - karbonátos és kloridos, jódos hévíz fluoridtartalma is jelentős). A város közlekedésföldrajzi helyzete jó: Szolnok-SzentesHódmezővásárhely vasútvonal mérsékelt forgalmú, de gyorsvonatot is közlekedtető vonal, a településen átfutó 442. számú közút pedig a 4-es és a 44-es számú főközlekedési utakat kapcsolja össze. A vízi úton történő szállítás nem jellemző a város iparvállalataira, azok elsősorban közúton és vasúton fuvaroztatnak. Martfű ipari struktúráját alapvetően két ágazat - az élelmiszeripar és a cipőipar - jelenléte határozza meg : az alkalmazásban állók több mint 90 %- a itt dolgozik. 2.2. Az infrastruktúra A városban 2640 lakás épült, ebből telepszerű többszintes 1309, kertes családi ház pedig 1331. A többszintes lakások 23 %-az 50 éves, a többi 5, 10, 30 és 40 éves. A lakások 90 %-a komfortos, 10 %-a félkomfortos. A város közmű ellátottsága összességében magas színvonalú. Ivóvíz- és szennyvízcsatorna hálózat teljes körűen kiépített. A lakások 99 %-a vezetékes ivóvízhálózatba kapcsolt. A szennyvízelvezetés a lakások 90 %-nál megoldott. A város belterületén a villanyvezeték és 9/71