Kovács Mónika: Martfű fejlődése és emberierőforrás-háttere a rendszerváltástól napjainkig (2005) / 0863-2005

9. ÖSSZEGZÉS- MARTFŰ JELENE ÉS JÖVŐJE Ötven év alatt szinte töretlen volt Martfű városiasodása, az infrastruktúra teljes körű megvalósítása, és a települési komfort irigylésre, méltó szintre emelése hamarabb valósult meg, mint az építészeti és a települési környezet igényesebbé tétele. A cipőgyártás mára inkább kisebb „manufaktúrákba" szerveződött, az növényolaj - és a sörgyár pedig helyi adóinak nagyobb részét budapesti székhelyén, vagyis a fővárosi önkormányzat kasszájába fizeti be. Ilyen helyzetben az önkormányzat új lehetőségeket keresett a fejlesztésekhez, s ezt az idegenforgalomban találta meg. A mai helyzetben, amelyben a város van - az önkormányzati bevételek radikális csökkenése és a munkahelyek stagnálása, milye jövőt tud kínálni a martfűi embereknek, ezen belül is a fiataloknak. Ha nincs megfelelő munkahely és a megfelelő életkörülményekre való lehetőség, akkor elkezdődik főleg a fiatalok elvándorlása (mivel ők a legmobilabbak), ami a város leépülésének első szembetűnő jele lehet. A fiatalok letelepedését nagyban befolyásolja az a tény is, hogy jelenleg nincs az önkormányzat tulajdonában építkezésre váró építési telek. A hazai cipőiparban már lezajlottak a lényegi változások. A piac szinte teljes egészében liberalizált. Nem az uniós csatlakozás, hanem a Távol keletről beérkező, alulszámlázott cipők, a minimálbér irreálisan gyors növekedése, valamint a hosszú távon egyre erősödő forint okoztak és okoznak nehézséget a magyar cipőgyártoknak. A rendszerváltás óta zajló folyamatok most felgyorsultak, a bérmunkáltató cégek folyamatosan vonulnak keletre, az általános recesszió miatt a belföldi cipőkereskedelem nem élénkül. Az Európai Uniós csatlakozással a 66/71